Az év harmadik hónapja tisri-től, és a kilencedik niszán-tól számítva. Újholdja
(Ros Chodes) a naptár szerint csak vasárnapra, hétfőre, keddre, szerdára,
csütörtökre és péntekre eshetik. Régi időkben, amikor az Újholdat megbízott
figyelők jelentései alapján szabták meg, a jeruzsálemi "Bét Din" (Vallási
Bíróság) küldöttek útján tájékoztatta a közösségeket, hogy melyik nap lett
megszentelve Újhold napjának, és e szerint számították ki, hogy mely napra esik a
hónap 25.-éje, Chanuka első napja és az első gyertyagyújtás.
A hónap csillagképe a Nyilas ("keshet") és szivárványt is jelent, ahogy
írva van Ezékiel próféta első könyvében, miután kiszlév
az "esős évszak", és a szivárvány, mint köztudott, az eső után látható
az égen.
E hónapban kezdjük beiktatni az Ámidá imában, a "mevorech
hásonim" áldásban a "vötén tál umátár..." ("s hozz áldásos
esőt...") betoldást. Ezt mondjuk télen, egészen Pészáchig. Ha a polgári év
szökőév, akkor ezt egy nappal később kezdjük.
Kiszlév 29 vagy 30 napos hónap. A neve babilóniai eredetű:
"kiszleimo". Más kommentátorok azt állítják, hogy a kiszlév szó a kiszleh
szóból ered, amely reményt és biztonságot jelent, mivel e hónapban esőt várunk,
és az ó-asszír ékírásban esőfelhők a hónap neve. Mások úgy gondolják, hogy a
név eredete "kaszla", amely sarat, iszapot és agyagot jelent. Kiszlév
hónapja Zakariás (7.) és Nahamiász (1.) könyvében van említve.
A Talmud szerint, ha kiszlév Újhold napja elmúlt és még nem
esett eső, a Bét Din böjtnapot rendelt el. Napjainkban ilyen esetben zsoltárokat és
egy különleges imát mondanak a Siratófalnál és a zsinagógákban.
A hónap eseményei a régi korokban:
3.-án bálványt állítottak a görögök a Bét Hamikdásban, amit a hasmóneusok
győzelme után leromboltak és e nap ünnepnap lett.
7.-én halt meg Heródes és ünnepet hirdettek.
10.-én született Ruben, Jákob első fia. 15.-én (i.sz. 500-ban) lezáródott a
babilóniai Talmud ("Talmud Bávli") szerkesztése.(Mint ismeretes, a Talmud
magában foglalja a széleskörű zsidó tudást, törvényeket /háláchá/, legendákat
/ágádá/, a zsidó filozófiát és "élet iskolát" /hochmát chájim/.
15.-én elhunyt Rabbi Jehuda Hánászi, a Misna összeállítója és szerkesztője.
24.-én kezdődött az I-ten szolgálat a Bét Hámikdásban, Chágáj próféta
idejében.
25.-én történt a Hanuka csodája.
A hónap újkori eseményei a zsidóság szemszögéből:
Kiszlév 3. (1949 11. 24.) Megalakították a
"NACHAL"-t a földműves és katonai egységeket, az ország (Erec)
benépesítésére és fejlesztésére.
Kiszlév 6. (1945 11. 11.) Elhunyt Joshua Chakin, az Erec-i
földek felvásárlója. (Szül.: 1865 11. 25.)
Kiszlév 6. (1973 12. 7.) Elhunyt Dávid ben Gurion, Izrael
első hadügyminisztere és miniszterelnöke. (Szül.: 1886 10. 16.)
Kiszlév 6. (1978 12. 8.) Elhunyt Golda Meir, Izrael negyedik
miniszterelnöke.
Kiszlév 9. (1913 12. 8.) Megalakult a JOINT, az amerikai
zsidóság nagy filantróp (emberbarát) szervezete, melynek célja a rászorult zsidók
segítése a világ minden részén.
Kiszlév 9. (1977 11. 19.) Anvar Szadat egyiptomi elnök
történelmi fontosságú látogatása Jeruzsálembe.
Kiszlév 10. (1978 12. 10.) Menachem Begin, Izrael
miniszterelnöke és Anvar Szadat, Egyiptom elnöke megkapta a Béke Nobel-díjat.
Kiszlév 10. (1919 12. 2.) Elhunyt Yechiel Michal Halperin, az
ereci Zsidó Védelmi Erő megalakításának kezdeményezője (Gedud Háám) "Nesz
Ciona" város alapítója.
Kiszlév 12. (1921 12. 13.) Megalakult az "EMEK"
második kibuca Tel Joszef Trumpeldor emlékére. A kibuc a nevét viseli és emlékére
múzeum is van benne.
Kiszlév 13. (1963) Elhunyt Aba Ihlel Silver, az amerikai
cionista szervezet elnöke, Truman USA elnök tanácsadója.
Kiszlév 15. (1945 11. 20.) Megkezdődött a Nürnbergi
Nemzetközi Bíróság előtt a náci háborús főbűnösök pere.
Kiszlév 15. (1961) Elhunyt Shemuel Yavnieli a jemeni zsidókhoz
küldött első shliách (kiküldött), ő kezdeményezte a jemeni zsidók alijázását.
(Szül.: 1884)
Kiszlév 18. (1941 12. 8.) A holocaust áldozata lett Simon
Dubnov, a híres zsidó történész és gondolkodó, az "Örök nép" című
történelmi könyv szerzője. (Szül.: 1860 9. 12.)
Kiszlév 18. (1890) Megalapították Chádérá városát. Az
alapítók orosz zsidók voltak, akiknek több mint a fele maláriában halt meg. A
mocsarakat 1895-ben csapolták le.
Kiszlév 20. (1891 12. 21.) Elhunyt Yehuda Leib Pinszker, a
"Chibát Cion" (Cion imádói) mozgalom fő vezetője, a híres
"Auto-emancipáció" című könyv szerzője, amely megelőzte 1881-ben Hertzl
Tivadar "A zsidó állam" című könyvét. A könyvében Pinszker azt
állítja, hogy csak a zsidó nép erecben való összevonása fogja megoldani a zsidók
világban tapasztalt problémáit. (Szül.: 1821 12. 29.)
Kiszlév 21. (1934 11. 28.) A zsidók megvásárolták a Chulá
tavat és a környező mocsaras földterületeket.
Kiszlév 22. (1949 12. 13.) Az izraeli kormány elhatározta,
hogy Jeruzsálem lesz az új zsidó állam fővárosa. Az ENSZ ellenezte ezt a
határozatot.
Kiszlév 24. (1947 11. 29.) Az ENSZ közgyűlése elhatározta
Erec Izrael (Palesztína) ketté osztását és egy arab és egy zsidó állam
felállítását.
Kiszlév 29. (1917 12. 9.) Az angol hadsereg az I.
Világháborúban felszabadította Jeruzsálemet, vége lett a 400 éves török uralomnak
Palesztínában.
Kiszlév 27. (1922 12. 16.) Elhunyt Eliezer ben Jehuda, a modern
héber nyelv életre keltője. (Szül.: 1858 1. 7.)
Kiszlév 27. (1959 12. 27.) Megalakult a Nemzeti Tudományos
Akadémia.
Kiszlév 29. (1940 12. 29.) Elhunyt Dov Hóz munkás vezető, az
ereci zsidó légierő és véderő egyik kezdeményezője. (Szül.: 1894 12. 9.)
Hanukakor alapított települések Erecben:
Zichron Yaakov - 1882 12. 16.-án Romániából származó zsidók alapították.
Gedera - 1884 Az alföld déli részén orosz származású bilujim-ok
alapították
Menechemija - 1884 A Jordán völgyében
Rosh Pinah - 1882 Felső-Galileában Romániából származó zsidók
alapították.
Tel-Amal (Nir David) - 1938 12. 10. A Bét Sheán völgyében.
Hanukakor kezdődött az aratás Petah Tikva földjén, melyet magyarországi
származású zsidók alapítottak.
Eliezer Slomovits |