A Niszán hónap a zsidó naptár első hónapja a Bibliai (Niszántól kezdődő)
hónapok tekintetében, és a hetedik hónap a hagyományos Tisritől (Rosh Hásáná
- újév napja, Tisri első és második napjára esik) kezdődő hónapok
számolásában.
Niszán teljes hónap, mindig 30 napból áll. Rosh Chodes Niszán (újhold napja)
csak a következő napokra eshet: vasárnap, kedd, csütörtök vagy szombat.
Niszán - általában - márciusra vagy áprilisra esik. Csillagképe a bárány, kos.
Ebben a hónapban kost áldoztak a Bét Hámikdás, a Jeruzsálemi Szentély idejében,
amelyet korbán hápészách-nak - pészáchi áldozatnak neveztek.
Niszán-t a Tóra "elsőnek az év hónapjai közül"-nek nevezi (Mózes II. 12.
2.), de más helyeken az Áviv (tavasz) hónap nevet viseli (Mózes II. 13. 4. 23. 15. 34.
18. illetve Mózes V. 16. 1.).
A babilóniai fogságból Izraelbe visszatért zsidók, Ezra és Nechemjá idejében
"fogadták örökbe" a Niszán elnevezést, miután a hónap
neve asszír/akkád nyelven:"niszánu".
A Niszán név a Bibliában, az Eszter Könyvében (3. fej. 7). és a Nechemjá
Könyvében (2 fej. 1.) fordul elő, de egyes apokrifokban (szifrut chitzonit) is
megtalálható.
A Talmud szerint Niszánban teremtette a Mindenható a világot, és népünk ősatyái is
ebben a hónapban születtek. Miután e hónapban történt az egyiptomi megváltás,
peszách ünnepét is ekkor ünnepeljük, valamint a pusztai hordozható Szentély (Miskán)
felavatása a sivatagban is ebben a hónapban volt, ezért a reggeli imában az egész
hónap folyamán nem mondunk táchánunt (bocsánatkérő imát). Ebben a
hónapban a gyász bizonyos szokásait sem kell betartani, és az elhunytak emlékét (Mázkir
Nesámot) sem idézzük.
Niszán első napja a királyok újéve. Izrael királyai Niszántól kezdve számolták
királyságuk éveit. Niszán az ünnepek újéve is, mert peszách ünnepe a
zarándok-ünnepek közül az első. (Pészách, Sávuot és Szukkot.)
A második Jeruzsálemi Szentély idején a Szánhedrin (bölcsek gyülekezete és
legfelsőbb bíróság) futárokat küldött az ország távoli helyeire, és a
szomszédos országokba, ahol akkor már léteztek zsidó települések, hogy
tudósítsák a közösségeket, mikor lesz Peszách ünnepe. Így ennek alapján ki
lehetett számolni, mikor lesz a többi ünnep is. Erről a gondolatsorról eklatáns
módón számol be az egyik legrégebbi primer forrás: Misna Rosh Hásáná Traktátus
1,3.
Niszán idején rügyeznek a fák, és aki a természet újjáéledését látja, áldást
kell mondania, amely az imakönyvekben (szidurokban) található. A tradíció
szerint Niszán 15.-től kezdődik Erecben, Izrael országában, az aratás időszaka, és
Niszán hónap 16.-a az Ómerszámlálás kezdő napja is. A Jeruzsálemi Templom
idejében az
Ómer az árpa-áldozat volt, és erre az áldozatra emlékezve is mondjuk az imákat.
A továbbiakban felsorolunk néhány Niszánhoz kötődő fontos eseményt népünk
történelmében:
- I.sz. 69 Niszán 15.: Másszáda eleste után az összes hős védő
öngyilkosságot követett el, hogy ne essenek a rómaiak fogságába
1882 Niszán 12.: A tiszaeszlári vérvád kezdete
-1903 Niszán 22.: A kisinyovi nagy pogrom
- 1943 Niszán 14.: A varsói gettólázadás, Mordecháj Anilevits vezetésével
- Niszán 27.: A holocaust és a hősiesség megemlékező napja Izraelben és más
országokban
Az Erec Jiszráél történetéből:
- 1799 Niszán 11.: Napóleon kihirdette, hogy visszaadja Palesztinát a zsidó
népnek
-1899 Niszán 9.: Megalakult Londonban az Angol-Palesztin Bank a mai Bank Leumi
Le-Israel, az Izraeli Nemzeti Bank
-1909 Niszán 21.: Megalakult a "Háshomer", az első zsidó katonai
alakulat a modern időkben
-1925 Niszán 7.: A Jeruzsálemi Héber Egyetem megnyitása
-1961 Niszán 25.: Az Adolf Eichman elleni per megnyitása Jeruzsálemben
Bölcseink azt mondják, hogy a "nagy és végső megváltás" - mint az
egyiptomi megváltás - szintén Niszán hónapban lesz.
Ámen, így legyen!
2005.04.20
Eliezer Slomovits |
