| VÁJÁKHÉL
A SZENTÉLY ÉS A SZOMBAT
Hetiszakaszunk túlnyomó része a
pusztai szentély (Miskán) felállításával foglalkozik. A sátor méretei, a benne
lévő kellékek leírása, a szentély beosztása fő témája a hetiszakasznak.
Mégis a szidra - a fő témától teljesen elütően - a szombat jelentőségének
hangsúlyozásával kezdődik. "Hat napon át végeztessék minden munka és a
hetedik nap szent legyen nektek; Isten szombatja" (Ex. 35/2).
Bölcseink aszal magyarázzák a kapcsolatot a szentély építése és a
szombat-törvény között, hogy még a szentély építése sem szegheti meg a szombatot.
Más helyen is összeköti az Írás a szentélyt és a szombattartást.
"Szombatjaimat tartsátok meg és szentélyemet tiszteljétek". (Lev. 26/2).
A Talmud a fenti mondat alapján
állapítja meg a szombaton tilos munkákat. Mindaz a munkafajta, amit a szentély
építésekor végeztek, tilos szombat napján. A Talmud 39 ilyen munkát sorol fel. A
Tórában egyedül a tűzgyújtás tilalma fordul elő. "Ne gyújtsatok tüzet
lakóhelyeteken" (Ex. 35/3).
A Biblia későbbi könyveiben már egyéb
szombati munkatilalmakról is olvashatunk. Jeremiás próféta a szombati teherhordást
állítja pellengérre. "Így szól az Úr: ne hordjatok terhet és ne hozzátok azt
Jeruzsálem kapuihoz szombati napon"... ne vigyetek ki terhet házaitokból és
semmiféle munkát ne végezzetek szombaton, hanem szenteljétek meg a szombatot, ahogy
azt megparancsoltam atyáitoknak". (Jer. 17/21-22) .
A második szentély idején Nechemja kel ki a szombatszegés ellen. "Láttam, hogy
Júdeában szőlőt préselnek szombaton és málhával terhelt szamarakat hoznak
Jeruzsálembe, rajtuk szőlőt, fügét, bort és egyéb terheket" (Nech. 13/15).
Nechemja korholja a népet a szombatszegésért és azt okul hozza fel az első szentély
pusztulására. "Mily rosszat cselekedtek a szombat megszentségtelenítésével!
Hiszen így tettek atyáitok és ezért hozta Isten e Városra a pusztulást" (u.o.
17/18).
Jezsajás próféta a szombattartást jelöli meg a zsidó vallásba való betérés
feltételéül. "Az idegenek, kik Istenben csalatkoznak, hogy szolgálják és
szeressék, ha megtartják a szombatot... Elhozom őket szent hegyemre és elfogadom
házamban áldozataikat, mert házam minden nemzet imaházának neveztetik (Jes. 56/6-7).
Ugyanakkor a próféták hangsúlyozzák, hogy a szombat szentségénél is nagyobb
értékkel bír az erkölcsös élet, az igazság és a felebarátunkhoz való emberi
viszony.
Ámosz korholja a népet, mely talán
betartja a szombat törvényeit, de csalással, hamissággal teli életet él.
"Halljátok ti szegényeket elnyomó emberek! Azt mondjátok mikor ér véget az
újhold (ros chodes) vagy a szombat, hogy rövidítsétek a mércét, emeljétek az árat
és hamis mérleget használjatok". A szombatot tartó kereskedőkhöz szól, akik
hétköznap hamisan kereskednek. (Ámosz 8/4-5).
Jezsajás így szól: "Újholdat, szombatot és ünnepet nem tűrhetek bűnözéssel
együtt... Ha megjelentek színem előtt (a szentélyben), ki kérte ezt tőletek, udvarom
lábbal taposói?!" (Jes 1/12-13).
Szoros a kapcsolat a szentély és a szombat szentsége között. De sem a szentély, sem
a szombat nem takarhatja el az emberi bűnöket. "Hát latrok tanyája lett ez a
ház, mit nevemről neveztek el?" - így szól Jeremiás (Jer. 7/11).
Mind a szentély, mind a szombat szentsége
nem ér fel az emberi viselkedés és tisztesség "szentségével". Maga az
Isten is az igazságosság és a könyörület gyakorlásában fejezi ki szentségét.
"És felemelkedik Isten, a seregek Ura
a törvényben, és megszenteltetik a könyörületben"
(Jes. 5/16). |
