Az e heti szombaton is kettős szidrát - hetiszakaszt - olvasnak a zsinagógában. Az elsőnek teljes címe Ácharé Mot, jelentése "halála után". Áháron két fia - mivel idegen tüzet vittek a Szentek Szentjébe - holtan esett össze. Mintha villám sújtotta volna Őket. A tragédia után történt, hogy az Örökkévaló utasítást adott a kohanitáknak Áháron leszármazottjainak, hogy mikor és milyen körülmények között, milyen öltözetben léphetnek be a Szentek Szentéjébe. Egyszer egy évben az Engesztelés Napján, Jomkipurkor.

Szó esik a két kecskebakról, melyekre sorsot húztak, az egyiket feláldozták, a másikra ráolvasták Izrael közösségének bűneit és elbocsátották a pusztába. Azazélnak nevezték. Innen a bűnbak elnevezés. Lehet, hogy az Azazél egy szikla neve volt, ahonnan a kecskebakot a mélybe taszították. Mivel a Jomkipuri szertartásokat részletezi a hetiszakasz, ez a rész a Szombatok Szombatjának, az Engesztelésnapjának ünnepi Tóra olvasmánya is. A szidra második részében a családi élet tisztaságáról, a kívánatos és tiltott hazásságokról, viszonyokról, a fajtalankodás elítéléséről beszélünk, jelezve, hogy az erkölcsi élet szeplőtlensége a bűnbocsánat fontos feltétele. A második felolvasott hetiszakasz címe Ködosim, jelentése Szentek. A követelmény rendkívül nagy. Az Örökkévaló szent, legyünk tehát mi is azok. Mielőtt megijednénk a feladat súlyától, tudnunk kell, a Tóra emberi mértékkel mér. Ezt bizonyítja, hogy az első igény a szülők tisztelete "mindenki anyját, apját félje..... szombatjaimat tartsátok meg". Ha végigmegyünk az elvárások részletein, láthatjuk, hogy a tízparancsolatot megtaláljuk a sorok között és azt is, hogy az emberséges, szociális érzékenységet hirdető utasításoknak a kicsengése: légy ember. Ha emberséges ember leszel eléred a szentség szintjét, megfeleltél a követelményeknek.

Deutsch Gábor

  KOMMENTÁR

Szentek legyetek!

A szidra a "szentség törvényeivel" foglalkozik. Szentek legyetek, mert szent vagyok én, Örökkévaló Istenetek." {Lev. 19/2.) Mit is jelent a szentség fogalma az ember számára, ki Isten útjait akarja követni? Talán a csodatevést? Talán az élettől való elvonulást {remeték, szerzetesek, imádkozásban és tanulásban elmerülők, stb.) Nem, és nem. Az isteni szentséget a próféta ábrázolja a legtalálóbban: Nem mint Teremtőt, nem mint a természeti törvények Alkotóját írja le. “Isten a seregek ura, felemelkedik a törvénybe és megszenteltetik a Szent Isten a jó cselekedetekben” ( Jes. 5/16.).

Az ember, aki Isten képmására teremtetett, a jó cselekedetekben érhet el szentséget. Erről szól a második szidra a 19. fejezetben. Mindennek alapja: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. (Lev. 19/18.) Mivel a gondolat szó szerinti értelmezése ellenkezik a természetes ösztönnel, Hillél így fogalmazta meg a mondat értelmét: amit magadnak nem akarsz, ne tedd másnak. Ez az eszme megvalósítható, sőt a fordított] a is reális lehet: amit magadnak szeretnél, tedd meg másnak!

A fejezet az alapeszmének megfelelőes számos emberbaráti törvényt sorol fel akár tilalom, akár parancs formájában. Ne gyűlöld szívedben testvéredet." Jogos vagy jogtalan rosszallásunkat fejezzük ki nyíltan, de ne tartsunk titkos haragot, gyűlöletet testvérünkkel szemben. Nincs nagyobb bűn a zsidó hitvallás szemében, mint a testvérgyűlölet. Ez volt a döntő oka a Második Szentély pusztulásának. (Talmud: Githin tract.) Nem elég a testvérgyűlölet megszűnése, a bajba jutottakat segíteni kell. "Ne állj tétlenül, ha felebarátod vérzik." Ha valaki segítségre szorul, és te közömbös vagy, olyan ez, mintha te ölted volna meg. Öregeket, betegeket gyámolítani kötelességed. Ősz hajú előtt kelj fel és tisztelt az öreget. A vak elé ne tégy akadályt. Ha valaki vesztébe rohan a veszélyt nem látván, ne hagyd elbukni. Ne rágalmazz senkit népedben. Ne legy részrehajló a törvényben, sem az előkelő, (nagy), sem az egyszerű, szegény ember javára. Az igazság követése nem tűr megkülönböztetést ember és ember között. "Ne károsítsd meg felebarátodat, és ne tartsd vissza munkabérét egy napig sem." "Ne lopjatok, ne tagadjatok és ne hazudjatok egymásnak."

Ime egy csokor az emberbaráti törvényekből, melyek bevezető mondata: "Szentek legyetek". A mindennapi élet erkölcsi előírásai, az együttélés lelki és fizikai szabályai jelentik a szentséget, nem a csodák, nem a rendkívüli és természetfeletti jelenségek.

Végezetül meg kell említeni, hogy ezek az erkölcsi normák az idegennel szemben is alkalmazandók. "Ha idegen lakik köztetek, ne sanyargassátok, mint minden polgár, éljen köztetek és szeressétek, mint önmagatokat, mert idegenek voltatok Egyiptomban." Mikor a világ többi országaiban idegengyűlölet honol., nekünk szeretettel kellett problémáinkat megoldani.

Megelégedéssel kell megállapítanunk, hogy Izrael igazi szelleme mutatkozott meg, mikor vietnámi vagy boszniai menekülteket fogadtunk be, de különösen áll ez arra az időkre, mikor a nép egy emberként állt ki segíteni mindenben a koszovói menekülteket. Kis nép vagyunk, de Tóránk szellemében nagyot is alkothatunk.

Ha a szira emberbaráti törvényeit maradéktalanul követjük, akkor mind a külvilággal, mint belső, egymás közötti életünkben az igazi "szentség" útjain haladunk. Ezzel pedig közelebb kerülünk a szentséget követelő Szent Örökkévalóhoz.