2017. február 12 - 18


"Eljött Jitró, Mózes apósa, és fiai meg felesége Mózeshez a pusztába" (18:5). Több kérdés felmerül a vers kapcsán, az egyik azt firtatja, miért voltak távol Mózestől a családtagjai?

Rási és a midrás szerint, amikor Isten így szólt Mose rábénuhoz Midjánban: "menj, térj vissza Egyiptomba. És vette Mózes a feleségét és fiait…" (4:19-20), "Áron ment a fogadására és találkoztak Isten hegyénél" (4:27), azt mondta neki Áron: kik ezek? Azt válaszolta: a feleségem, akit Midjánban vettem el, és ezek a fiaim. Mondta neki: és hová viszed őket? Azt válaszolta: Egyiptomba. Mondta neki: mi a szolgasorba jutottak miatt bánkódunk, te meg növelnéd a számukat? Így szólt Mózes: menj apád házába! Vette két fiát és elment". (Mehilta).

Vagyis Áron javaslatára váltak külön, és Jitró most érezte úgy, hogy egyesíteni kell a mispóhét. A másik kérdés: miért hangsúlyozza a pászuk azt a teljesen egyértelmű információt, hogy Jitróék a pusztába érkeztek?

Ezt is megmagyarázza Rási a midrás alapján: "tudjuk, hogy a sivatagban voltak, a mondat Jitrót dicséri, mivel otthon nagy tiszteletnek örvendett, mégis úgy döntött, hogy elmegy a sivatagba, a pusztaságba, hogy a Tóra szavát hallja" (Mehilta).

"És Mózes kiment apósa elé, leborult és megcsókolta őt, és megkérdezték egymást hogylétük felől, aztán bementek a sátorba" (18:7). Bölcseink egy része úgy gondolta, komoly megtiszteltetés érte Jitrót, hogy Mózes elé ment üdvözölni, más vélemény szerint ez volt a természetes.

A rabbinikus irodalom több helyen kiemeli az udvarias viselkedés fontosságát, a másik ember üdvözlésével kapcsolatban az egyik legszélesebb körben elfogadott javaslat, hogy igyekezzünk minden embertársunkat megelőzni a köszönésben.

Johanán ben Zákkáj mesterünkről említi a Talmud (Bráhot 17b), hogy nem lehetett megelőzni köszönésben, még a piacon szembejövő idegent is ő üdvözölte előbb.

"Felelt az egész nép egyetemben és mondta: mindent, amit az Örökkévaló szólt, megteszünk"! (19:7) Miért hangsúlyozza a Tóra, hogy az egész nép "egyetemben" jelentette ki, hogy az Örökkévaló által elmondottakat megcselekszi?

A Vilnai gáon szerint "a zsidó néphez tartozó egyén - legyen akár teljesen (jellem)hiba nélküli cádik - nem tudja megtartani a Tóra valamennyi micváját, csak Izrael közösségének egésze lehet képes erre. Hozzáfűzte: az Örökkévaló szavait maradéktalanul végrehajtani csak abban az esetben lehet, ha Izrael gyermekei mind az atyák földjén tartózkodnak.

"Mózes lement a néphez és megmondta nekik" (19:25). A Tóraadás jelentőségének megértetése nagy feladat volt mestereinknek, akik nem tétlenkedtek. Az esemény minden részletének aprólékos elemzésével segítették kortársaikat és az utókort, hogy a Kinyilatkoztatásra egyszeri és megismételhetetlen eseményként gondoljanak. Például így: "Isten gyógyító munkába kezdett, a vakok visszanyerték látásukat, hiszen írva van: "az egész nép látja" (20:18), a süketek ismét hallottak ("megtesszük és meghallgatjuk" 24:7.), a bénák lábra álltak ("a hegy lábánál álltak" 19:17) és a többi beteg is egészséges lett (Mehilta).

Az Örökkévaló utasítja Mózest: "Eredj, menj le, aztán jöjj fel…" (19:24), a nép a hegy körül felállított kerítésen kívül foglal helyet, az elsőszülöttek felmehetnek a hegyoldalra, Áron valamivel feljebb helyezkedik el, és Mózes az egyetlen, aki felmegy egészen a hegy tetejére. Ő már korábban is a Szináj tetején volt, azért küldte le Isten, hogy az első parancsolat elhangzásakor senki ne legyen "mellette", nehogy azt gondolják, hogy Mózes szól hozzájuk a hegy tetejéről. Isten   felfüggesztette a hegyet a nép feje fölé, így "bíztatta" őket, hogy elfogadják a Tórát, a már elfogadott írott mellé a szóbeli tant is. Elfogadták.

"És hozott Jitró, Mózes apja égőáldozatot és vágóáldozatokat Istennek, és eljött Áron és Izrael minden véne kenyeret enni Mózes apjával Isten színe előtt" (18:12).

Rási is idézi a talmudi gondolatot: Rabbi Ávin Hálévi mondta: mindenki, aki olyan lakomán vesz részt, melyen egy tálmidháhám is jelen van, az olyan, mintha a Sehiná fényéből részesülne, amint írva van: "eljött Áron és Izráel minden véne...".

Vajon Isten előtt ettek? Nemde Mózes előtt ettek! Inkább, azt jelenti: mindenki, aki olyan lakomán vesz részt, melyen egy tálmidháhám is jelen van, az olyan, mintha a Sehiná fényéből részesülne. (Bráhot 64a)

Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!

Darvas István rabbi
 

   Copyright © ORZSE.HU, 2017.
Az oldalainkon található anyagok, információk bármilyen felhasználása csak a szerző(k) előzetes, írásbeli engedélyével történhet.

Vissza