|
"És elnevezte Fáraó
Józsefet Cofnát-Pánéáh-nak" (41:45). József elnyerve Fáraó bizalmát,
új nevet is kap: Cofnát Pánéáh, melynek jelentése nem teljesen
egyértelmű, talán ezt jelenti: "a rejtett dolgok felfedője". Rabbenu
Máhir nem szerette az egyszerű megoldásokat, szerint a név
mássalhangói egy egész gondolatot rövidítenek, éspedig: "Cáddik páná
negged tá’áváto, Potifár iná náfso hinám", magyarul: Az Igaz
(József) elfordult vágyától (Potifárné), Potifár ok nélkül
sanyargatta".
"És elküldött Fáraó, hivatta Józsefet és gyorsan kivették a
börtönből" (41:14). A Talmud (Ros Hasana 10b) elárulja, hogy József
Ros Hasana napján szabadult a fogságból, Rabbi Jichák Meir Alter
pedig azt is, hogy ezt miért fontos tudnunk. "Mert József
reprezentálja azt a minden zsidóban meglévő szent szikrát, mely a
vágyak börtönébe zárva él, de bölcseink szerint Ros Hasana napján ki
tud törni onnan". A Hiddusé HaRim szerint erre utal a hónap Tisré
elnevezése is, mert abban a "szabadon bocsátás" kifejezés rejtőzik
el.
Mégegyszer a Cofnát Pánéáh névről. A "Cofnát" szó számértéke 620,
ami megegyezik a 613 tórai és a hét rabbinikus micva (sevá micvot
d'rábánán) összegével. E kifejezést először Háim Vitál (Keter Torá)
használja, és a következő tevőleges micvák gyűjtőfogalma: az
áldásmondás kötelessége, a kenyérevés előtti kézmosás, az éruv-ok
előírása, a Hállél-mondásának parancsa, a szombati gyertyagyújtás, a
purimi kétszeri Megilla-olvasás, és a hanukkai gyertyagyújtás micvái.
Hanukka első napja kapcsán idézem bölcseinket (Toszafot Menáhot
20b), akik szerint "atyáink szokása Tóra". Vagyis nem csak a tórai
vagy rabbinikus micvákat kell megőriznünk, hanem felmenőink
szokásait is.
 A
Hanukka egyik legismertebb szokása a dreidel (trenderli) játék,
melynek kapcsán ismert, hogy négy betű van ráírva (nun, gimmel, hé,
sin), és a magyarázat szerint a "nész gádol hájá sám", vagyis a
"nagy csoda történt ott" mondatot rövidítik. E négy betű számértéke
358, ami megegyezik a Messiás (másiáh) szó számértékével, vagyis a
dreidel a teljes megváltásra (geulá slémá) is emlékeztet.
Izraelben a "sin" helyett "fé" betű van, ami a "po", "itt"
kifejezésre utal, és emiatt a belzi rebbe nem nagyon akart magának
ilyen trendelit, hanem utasította a sameszt, hogy "rendes,
diaszpórait" hozzon neki. Nem kérdés, hogy igaza volt, de amint
Rabbi Mose Armoni megjegyezte, a "fé"-s verzióval sincs nagy gond,
hiszen úgy a "cemáh" (sarj), ugyancsak a Messiásra használt
kifejezéssel egyezik a gemátria.
 Figyelmesen
olvasva a hetiszakaszt felfedezhetjük, hogy van néhány különbség
Fáraó álma (41:2-7) és a Józsefnek elmondott (uo. 17-24) változat
között. Mestereink szerint Fáraó meg volt róla győződve, hogy József
az intellektusát használja az álmok megfejtéséhez és miután József
felvilágosította, hogy ez nem így van, úgy gondolta, bedob egy
trükköt.
Ráv Mordeháj Gifter szerint ez nem egyedi eset, hanem a hitetleneket
jellemző attitűd: "Mit gondolt Fáraó, azt akarta, hogy megfejtsék az
álmát vagy sem? Miért titkolta el álmát Józseftől? Ilyen a
hitetlenek természete. Miután József elmondta, hogy Isten fejti meg
az álmokat, Fáraó lehetőséget látott, hogy megszégyenítse a hívőket,
és ez a vágya hirtelen fontosabb lett számára, mint az, hogy
megértse álma jelentését".
Fáraó úgy tudta
Józsefről, hogy kiváló álomfejtő-szakember, és ezt közli is vele:
"én pedig hallottam rólad, mondván: értesz álmot, hogy megfejtsd"
(41.15). József közbeszól: "nem én, Isten jelenti ki Fáraó békéjét"
(uo. 16).
Rabbi Mose Jehiél Epstein teszi fel a kérdést: hogy merte hősünk
megszakítani Fáraó monológját? Válaszol is: "ebből láthatjuk József
szerénységét. Még rendkívüli körülmények között se akart, egy
pillanatra sem, olyan képesség birtokosaként feltűnni, mellyel
valójában nem rendelkezett". A minimum egy nagy skajah.
Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!
Darvas István
rabbi |
