"Emlékezz arra, amit tett neked Ámálék az úton" (25:17). Az emlékezés
parancsa teljesítésének módjáról szól a Talmud (Megilla 18a): "írva van
az Ámálék cselekedetével kapcsolatban: "emlékezz".
Feltételezhetnénk, hogy csak a szívedben kell emlékezned, de úgy
folytatja a szöveg: "el ne felejtsd" (uo. 19.), ami a felejtés tilalmát
jelenti, ezért az emlékezés kötelességének a felejtés tilalmánál többet
kell magába foglalni. Miként végrehajtható a korábban említett
"emlékezz" felszólítás? A száddal, verbálisan emlékezz"!
"Ne jusson be ammonita és moabita az Örökkévaló gyülekezetébe" (23:4). A
tórai tilalmak örökérvényűségéhez egy talmudi (Bráhot 28a) adalék:
"Tanultuk a Misnában: egy nap eljött Jehuda, az ammonita betért a
tanházba. Megkérdezte: jöhetek a közösségbe (elvehetek zsidó lányt)?
Mondta neki Rabban Gamliél: tilos a közösségbe jönnöd! Mondta neki Rabbi
Jehosua: szabad a közösségbe jönnöd! Mondta Rabban Gamliél neki: nemde
írva van: "ne jusson be ammonita és moabita az Örökkévaló közösségébe"!
Mondta neki Rabbi Jehosua: és az ammoniták és a moabiták a helyükön
laknak?
Már eljött Szanheriv az asszír király, és összekeverte a népeket, amint
írva van: "eltöröltem a népek határait, vagyonukat elraboltam, és
letaszítottam hatalmammal a trónon ülőket" (Jesája 10:13).
És bár elképzelhető, hogy Jehuda valóban ammonita, de van egy általános
halahikus alapelv: bármi, ami egy csoport része, az biztosan az adott
csoport többségi részéből származik, vagyis Jehuda is a már nem
azonosítható ammoniták közül való, tehát bejuthat a közösségbe".
Mondta neki Rabban Gamliél: az is írva van: "ezek után visszahozom Ammon
fiainak foglyait, úgymond az Örökkévaló" (Jirmija 49:6) - már
visszatértek!
Mondta neki Rabbi Jehosua: nemde az is írva van: "visszahoztam népem,
Izrael foglyait" (Ámosz 9:14) - és még nem jöttek vissza! Azonnal
engedélyezték, hogy a közösségbe jöjjön".
"Nálad lakjon, közted, azon a helyen, melyet választ kapuid egyikében,
ahol jó neki, ne sanyargasd" (23:17). A vers az urától megszökő
szolgáról szól, vagyis úgy tűnik.
A Talmud (Gittin 45a) bővíti a pászuk jelentését: "a kanaánita lakókkal
kapcsolatban írja a Tóra: "Ne lakjanak országodban, nehogy vétekre
vígyenek ellenem" (2Mózes 23:33). E vers alapján azt hihetnénk, hogy
azokra a pogányokra is vonatkozik, akik megfogadták, hogy nem fognak
bálványokat imádni, ezért hangsúlyozza itt a Tóra: "Ne szolgáltass ki
szolgát az urának, ha hozzád menekül ura elől" (23:16). Vagyis a B’rájtá
úgy értelemezi a verset, hogy a bálványai elől menekülőt nem szabad
visszaadni "urának", az általa korábban szolgált idolnak.
"Ne adj kamatra testvérednek, kamatot pénzre, kamatot ételre, kamatot
bármire, amit kamatért adnak" (23:20). A Talmud (Bává Meciá 75b) szerint
a "B'rájtá-ban tanuljuk Rabbi Simon ben Joháj szavait: honnan tudjuk,
hogy ha valaki száz dinárral tartozik - és a hitelfelvevő nem szokta
üdvözölni a hitelezőt - akkor a kölcsönzést követően tilos üdvözölnie?
Fenti mondatunkból, hiszen a "bármire, amit kamatért adnak" a beszédre
is értelmezhető.
"És látsz a foglyok között szép formájú nőt, megkedveled és elveszed
magadnak feleségül". Rási és a Talmud megjegyzéséből kiderül, hogy a
tilalmaknak nem ártanak az engedmények, sőt. "A Tóra ezt az engedményt
az ember rossz ösztönének (jécer hárá) figyelembe vételével teszi (Kiddusin
21b), mert ha Isten nem engedélyezte volna, hogy a fogolynőt feleségül
vegye, akkor úgy "vette volna el", hogy tilos számára.
Az olvasottak alapján kijelenthető, hogy a Tóra odafigyelt a jécer
hárá-val való körültekintő bánásmódra, a midrás (B’résit rábbá 9:7)
kiegészíti eddigi tudásunkat: Rabbi Nahman mondta Rabbi Smuel nevében: a
teremtéstörténet során használt "látta Isten, hogy jó" fordulat a jó
ösztönre vonatkozik, a "látta Isten, hogy nagyon jó" pedig a rossz
ösztönre.
Az utóbbi kizárólag az ember teremtése után olvasható, hiszen mi lettünk
jó és rossz ösztönnel teremtve. Hogy lehet a jécer hárá nagyon jó? Ez
rendkívüli lenne! Igen, de a rossz ösztön hiányában az ember nem építene
házat, nem nősülne meg, nem nemzene gyermekeket, de még üzletet sem
kötne"!
Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!
Darvas István
rabbi |