2008. április 27 - május 4

   

Ezen a héten a Ködosim heti szakaszát olvassák a zsinagógákban, jelentése: szentek.

Megdöbbentő a felszólítás: szentek legyetek. A Teremtő természetesen szent. De hogyan lehet egy élő ember szintén szent? Hogyan tegyünk eleget a követelménynek, zárdába vonuljunk? ne együnk húst? ne igyunk bort? vagy mitévők legyünk? Az első tárgyra térő mondat megnyugtat minket "anyját, atyját mindenki félje". Szombatjaimat tartsátok be. Nem csodálkozhatunk, mert a Tóra emberi léptékkel mér. Ahogy írva van: a Tóra parancsolatok nem az égben vannak, hogy fel kell szállni hozzájuk, nem a tenger mélyén vagy azon is túl, hanem a földön, a közelben. Tehát akarat kell a megtartásához. Láthatjuk, hogy a szidrában is az ember- ember közti viszony van részletezve. Ezért talán úgy fogalmazhatnám: légy ember. Ne állj bosszút és ne tarts haragot, szeresd a felebarátodat, mint tenmagadat, a fontosságra jellemző a figyelmeztetés, én vagyok az Ö....való. Helyes tehát, ha megtartjuk törvényeit, intéseit. Például: ősz fej előtt állj fel és tiszteld az öregnek az arcát... Ha jövevény tartózkodik nálad, országodban, ne tégy vele rosszat... Ne kövessetek el igazságtalanságot, sem ítéletben, sem súlyban, és űrmértékben. (Tehát kereskedelemben.) E mondatok után a figyelmeztetés nyomatékos: én vagyok az Ö....való, aki kivezetett benneteket Egyiptom országából.

E szidrában nem olyan sorrendben és megfogalmazásban, de a Tízparancsolatból kilenc megtalálható. Az első és második a kilencedik fejezet negyedik versében. "Én vagyok az Örökkévaló ... ne forduljatok bálványok felé." A harmadik parancsolat a tizenkettedik versben olvasható. Ne esküdjetek az én nevemben hazugságra ... a negyedik és ötödik, A harmadikban a szülők tiszteletéről és a szombatról már szóltunk. A ne ölj törvény nem szerepel a szakaszban, a bölcsek szerint "ne maradj tétlen testvéred vérénél", erre vonatkozik.

A tizenhatodik versben fordul elő parancs, ne legyen parázna az ország. Kilencedik fejezet tizenhatodik versében: ne járj mint rágalmazó a néped között. Ne lopjatok, ne hazudjatok egymás ellen. A tizediket már említettük, a felebaráti szeretetről szól, az kizár minden káros vágyakozást, vagy kívánságot. Az erkölcs megőrzéséről számos vers szól. Valamint utalás történik arra, hogy csak tiszta állatot lehet fogyasztani. A szidra a varázslástól és szellemidézéstől is óv, méghozzá két ízben. Mivel a Tórában nincs felesleges szó, a fontosság és a nyomaték indokolja, ha többször ugyanazt a témát érinti az Írás. Hosszan foglalkozik a szakasz a pogány Moloch kultusz elítélésével. E barbár szertartás ember, főleg gyerek feláldozásával járt. Halálbüntetést helyezett kilátásba a törvény, ha valaki a zsidó vallással ellentétes cselekedetre vetemedne.

Mint látjuk, az emberiesség, tisztesség követelményeit tartalmazza a fenti szakasz kezdő felszólítása: szentek legyetek.

Deutsch Gábor
2008


A szentség törvényei

Nincs még egy olyan fejezete a Bibliának, amely annyi humánumot, annyi emberiességet tükrözne, mint a mostani hetiszakasz. A hetiszakasz e mondattal kezdődik: "Szentek legyetek, mert szent vagyok Én, az Örökkévaló a ti Istenetek." (Lev. 19/2) A szentség fogalma a Tórában egészen mást jelent, mint ahogy az emberek általában hiszik. Nem természetfölötti szót, nem csodatevésre képes liajlamot, hanem a viselkedés minőségét jelenti. Magának Istennek szentségét úgy ábrázolja a próféta: "A szent Isten megszenteltetik a jó cselekedetben". (Lev. 5/16)

Hetiszakaszunk számos előírásban írja le, hogyan lehet "szent" az ember. Mindjárt az első mondat így szól: "Kiki félje (tisztelje) anyját és apját.

"Mindjárt utána szociális előírás következik: "Ha learatjátok földjeitek termését, a szántóföld sarkát (péáh) ne vágjátok le, az elhullajtott kévét ne szedjétek fel, és az ott felejtett szőlőt ne gyűjtsétek egybe, a szegénynek és az idegennek hagyjátok, én vagyok az Orökkévaló, a ti Istenetek". (Lev 19/9-10)

Ezután tilalmak sora írja elő az erkölcsi magatartást: "Ne lopjatok, ne tagadjatok és ne hazudjatok. Ne esküdjetek nevemben hamisan, mert ezzel megszentségtelenítitek az Isten nevét, én vagyok az Örökkévaló". (19/12)

Az emberbaráti törvények sora következik ezután: "Ne halaszd munkásod bérét másnapra". "Vak elé ne állíts akadályt". Utóbbi mondat azt is jelenti, hogy ne tévesszük meg az embert hamis tanáccsal. "Ne nézd tétlenül a vérző embert." "Ne rágalmazd és ne gyűlöld szívedben felebarátodat."

"Ne légy bosszúálló."

Az összes erkölcsi parancsot és tilalmat magában foglalja ez a mondat: "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat". (Lev. 19/18) Mivel ezt a parancsot nem lehet szó szerint megvalósítani, (ellenkezik a természettel) ezért Hillél (i.e. I. század) így értelmezte:

"Amit magadnak nem akarsz, ne tedd másnak". (Talmud)

Az emberbaráti törvényeken kívül számos mondat ír elő tilalmakat, hogy ne hasonoljunk a bálványimádó népekhez. Nem szabad varázslatokhoz vagy kuruzslóhoz fordulni. Szigorúan tilos a vér fogyasztása. Halottak utáni gyászban nem szabad a testet bevagdalni. Tiltva volt a tetoválás is. (A pogányok rendszerint isteneik képeit tetoválták testükre!) Igazságot és becsületességet követel a Tóra mindenkitől. "Igaz mérlegetek, igaz súlyegységetek és igaz mértéketeLlegyen." (Lev. 19/36)

"Ne részesítsétek előnyben a törvény előtt sem a gazdagot, sem, a szegényt, igazsággal bíráld felebarátod." (19/15) "Az őszhajú előtt kelj fel és tiszteld az öreget." (19/32) "Mint minden polgár, éljen köztetek az idegen és szeresd, mint önmagadat, mert idegenek voltatok Egyiptomban." (19/34)

A legtöbb törvény lényege a nép különleges szent jellege. "Ne menjetek idegen népek szokásai után, akiket én elűzök előletek, mert minden utálatos cselekedeteket vittek véghez." (20/23) A legvisszataszítóbb volt Isten szemében az emberáldozat.

"Megjegyzem azt az embert és kiirtom népéből, mert ivadékát adta a Molechnek, hogy megszentségtelenítse Szentélyemet és szent nevemet." (20/3) Az emberáldozatokkal egyenértékű bűnök a paráználkodás és a vérfertőzéses nemi kapcsolatok.

Ha Izrael mindezeket a törvényeket betartja, akkor az úr ígéretet tesz, hogy "Ti fogjátok örökölni e népek földjét és nektek adom örökbe ezt az országot, a tejjel-mézzel folyó országot, én a ti örökkévaló Istenetek, aki megkülönböztetett titeket a többi népektől". (Lev. 20/24.)

Ha utána gondolunk az egész hetiszakasznak, megállapíthatjuk, hogy a kiválasztottság vagy a szentség nem jelent mást, mint erkölcsi normák szerinti viselkedést. Vagyis a zsidóság legfőbb értelme az igaz emberiesség.
 

Menachem Meron
2008

   

  KOMMENTÁR

Részlet Menáchem Meron: Az élő Biblia című könyvéből
   

Szentek legyetek!

   

A szidra a "szentség törvényeivel" foglalkozik. Szentek legyetek, mert szent vagyok én, Örökkévaló Istenetek." {Lev. 19/2.) Mit is jelent a szentség fogalma az ember számára, ki Isten útjait akarja követni? Talán a csodatevést? Talán az élettől való elvonulást {remeték, szerzetesek, imádkozásban és tanulásban elmerülők, stb.) Nem, és nem. Az isteni szentséget a próféta ábrázolja a legtalálóbban: Nem mint Teremtőt, nem mint a természeti törvények Alkotóját írja le. “Isten a seregek ura, felemelkedik a törvénybe és megszenteltetik a Szent Isten a jó cselekedetekben” ( Jes. 5/16.).

Az ember, aki Isten képmására teremtetett, a jó cselekedetekben érhet el szentséget. Erről szól a második szidra a 19. fejezetben. Mindennek alapja: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. (Lev. 19/18.) Mivel a gondolat szó szerinti értelmezése ellenkezik a természetes ösztönnel, Hillél így fogalmazta meg a mondat értelmét: amit magadnak nem akarsz, ne tedd másnak. Ez az eszme megvalósítható, sőt a fordított] a is reális lehet: amit magadnak szeretnél, tedd meg másnak!

A fejezet az alapeszmének megfelelőes számos emberbaráti törvényt sorol fel akár tilalom, akár parancs formájában. Ne gyűlöld szívedben testvéredet." Jogos vagy jogtalan rosszallásunkat fejezzük ki nyíltan, de ne tartsunk titkos haragot, gyűlöletet testvérünkkel szemben. Nincs nagyobb bűn a zsidó hitvallás szemében, mint a testvérgyűlölet. Ez volt a döntő oka a Második Szentély pusztulásának. (Talmud: Githin tract.) Nem elég a testvérgyűlölet megszűnése, a bajba jutottakat segíteni kell. "Ne állj tétlenül, ha felebarátod vérzik." Ha valaki segítségre szorul, és te közömbös vagy, olyan ez, mintha te ölted volna meg. Öregeket, betegeket gyámolítani kötelességed. Ősz hajú előtt kelj fel és tisztelt az öreget. A vak elé ne tégy akadályt. Ha valaki vesztébe rohan a veszélyt nem látván, ne hagyd elbukni. Ne rágalmazz senkit népedben. Ne legy részrehajló a törvényben, sem az előkelő, (nagy), sem az egyszerű, szegény ember javára. Az igazság követése nem tűr megkülönböztetést ember és ember között. "Ne károsítsd meg felebarátodat, és ne tartsd vissza munkabérét egy napig sem." "Ne lopjatok, ne tagadjatok és ne hazudjatok egymásnak."

Ime egy csokor az emberbaráti törvényekből, melyek bevezető mondata: "Szentek legyetek". A mindennapi élet erkölcsi előírásai, az együttélés lelki és fizikai szabályai jelentik a szentséget, nem a csodák, nem a rendkívüli és természetfeletti jelenségek.

Végezetül meg kell említeni, hogy ezek az erkölcsi normák az idegennel szemben is alkalmazandók. "Ha idegen lakik köztetek, ne sanyargassátok, mint minden polgár, éljen köztetek és szeressétek, mint önmagatokat, mert idegenek voltatok Egyiptomban." Mikor a világ többi országaiban idegengyűlölet honol., nekünk szeretettel kellett problémáinkat megoldani.

Megelégedéssel kell megállapítanunk, hogy Izrael igazi szelleme mutatkozott meg, mikor vietnámi vagy boszniai menekülteket fogadtunk be, de különösen áll ez arra az időkre, mikor a nép egy emberként állt ki segíteni mindenben a koszovói menekülteket. Kis nép vagyunk, de Tóránk szellemében nagyot is alkothatunk.

Ha a szira emberbaráti törvényeit maradéktalanul követjük, akkor mind a külvilággal, mint belső, egymás közötti életünkben az igazi "szentség" útjain haladunk. Ezzel pedig közelebb kerülünk a szentséget követelő Szent Örökkévalóhoz.

A gyógyulást, valamint a szülőasszony "tisztátalanságának" befejezését áldozat bemutatása követte. A jobb módú bárányt áldozott, de a szegény asszony vagy leprás beteg két galambfiókával is eleget tehetett áldozási kötelességének.
A kohanita nem csupán a testi "tisztátalanságokat" (bőrbetegségeket) vizsgálta. A ruhában előforduló penészes részt is "támé" -nak minősítette.

 

   Copyright © ORZSE.HU, 2008.
Az oldalainkon található anyagok, információk bármilyen felhasználása csak a szerző(k) előzetes, írásbeli engedélyével történhet.

Vissza