A szidra a "szentség
törvényeivel" foglalkozik. Szentek legyetek, mert szent vagyok én, Örökkévaló
Istenetek." {Lev. 19/2.) Mit is jelent a szentség fogalma az ember számára, ki
Isten útjait akarja követni? Talán a csodatevést? Talán az élettől való
elvonulást {remeték, szerzetesek, imádkozásban és tanulásban elmerülők, stb.) Nem,
és nem. Az isteni szentséget a próféta ábrázolja a legtalálóbban: Nem mint
Teremtőt, nem mint a természeti törvények Alkotóját írja le. “Isten a seregek
ura, felemelkedik a törvénybe és megszenteltetik a Szent Isten a jó cselekedetekben”
( Jes. 5/16.).
Az ember, aki Isten képmására
teremtetett, a jó cselekedetekben érhet el szentséget. Erről szól a második szidra a
19. fejezetben. Mindennek alapja: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. (Lev. 19/18.)
Mivel a gondolat szó szerinti értelmezése ellenkezik a természetes ösztönnel,
Hillél így fogalmazta meg a mondat értelmét: amit magadnak nem akarsz, ne tedd
másnak. Ez az eszme megvalósítható, sőt a fordított] a is reális lehet: amit
magadnak szeretnél, tedd meg másnak!
A fejezet az alapeszmének megfelelőes
számos emberbaráti törvényt sorol fel akár tilalom, akár parancs formájában. Ne
gyűlöld szívedben testvéredet." Jogos vagy jogtalan rosszallásunkat fejezzük ki
nyíltan, de ne tartsunk titkos haragot, gyűlöletet testvérünkkel szemben. Nincs
nagyobb bűn a zsidó hitvallás szemében, mint a testvérgyűlölet. Ez volt a döntő
oka a Második Szentély pusztulásának. (Talmud: Githin tract.) Nem elég a
testvérgyűlölet megszűnése, a bajba jutottakat segíteni kell. "Ne állj
tétlenül, ha felebarátod vérzik." Ha valaki segítségre szorul, és te
közömbös vagy, olyan ez, mintha te ölted volna meg. Öregeket, betegeket gyámolítani
kötelességed. Ősz hajú előtt kelj fel és tisztelt az öreget. A vak elé ne tégy
akadályt. Ha valaki vesztébe rohan a veszélyt nem látván, ne hagyd elbukni. Ne
rágalmazz senkit népedben. Ne legy részrehajló a törvényben, sem az előkelő,
(nagy), sem az egyszerű, szegény ember javára. Az igazság követése nem tűr
megkülönböztetést ember és ember között. "Ne károsítsd meg felebarátodat,
és ne tartsd vissza munkabérét egy napig sem." "Ne lopjatok, ne tagadjatok
és ne hazudjatok egymásnak."
Ime egy csokor az emberbaráti
törvényekből, melyek bevezető mondata: "Szentek legyetek". A mindennapi
élet erkölcsi előírásai, az együttélés lelki és fizikai szabályai jelentik a
szentséget, nem a csodák, nem a rendkívüli és természetfeletti jelenségek.
Végezetül meg kell említeni, hogy ezek
az erkölcsi normák az idegennel szemben is alkalmazandók. "Ha idegen lakik
köztetek, ne sanyargassátok, mint minden polgár, éljen köztetek és szeressétek,
mint önmagatokat, mert idegenek voltatok Egyiptomban." Mikor a világ többi
országaiban idegengyűlölet honol., nekünk szeretettel kellett problémáinkat
megoldani.
Megelégedéssel kell megállapítanunk,
hogy Izrael igazi szelleme mutatkozott meg, mikor vietnámi vagy boszniai menekülteket
fogadtunk be, de különösen áll ez arra az időkre, mikor a nép egy emberként állt
ki segíteni mindenben a koszovói menekülteket. Kis nép vagyunk, de Tóránk
szellemében nagyot is alkothatunk.
Ha a szira emberbaráti törvényeit
maradéktalanul követjük, akkor mind a külvilággal, mint belső, egymás közötti
életünkben az igazi "szentség" útjain haladunk. Ezzel pedig közelebb
kerülünk a szentséget követelő Szent Örökkévalóhoz. |