Dr. Oláh János:
A Rabbiképző múltja, jelene és jövője

Elhangzott 2017. szeptember 5.-én,
az Országos Rabbiképző Intézet felavatásának 140. évfordulóján

Tisztelettel köszöntöm kedves vendégeinket, itt, e 140 éves falak között, Egyetemünk épületében, annak is egyik legfontosabb részében, a zsinagógában!

Úgy vélem, sőt megbizonyosodtam róla, hogy múltunkról, elmúlt 140 évünkről hallhattak-láthattak már sokat, hiszen a mai nap délelőtti programja erről szólt, szóban- képben, ugyanazon koncepción alapuló történelmi áttekintésnek nem sok hasznát látnám, így nem is ekként kívánok majd a múltról szólni Önökhöz.

A jövőt, a tegnapi napon, az egyik délutáni workshop keretében sokan megvitatták; "láttatták" a vélt vagy valós lehetőségeket; vágyakat, álmokat - korlátokat, realitásokat; biztosat, bizonyságot pedig úgysem tudhatunk, hiszen, amint Jób mondta:

…" - Most is, íme az égben van az én bizonyságom…"[1]

Akkor hát a jelen?

Nyilvánvalóan ismert tény Önök többsége előtt, hogy a zsidóság klasszikus időszemlélete, a keleti időszemlélet, más, mint a nyugati időszemlélet, hiszen a nyugati időfogalma minden eseményt megelőzően és függetlenül, a priori[2] létezik.

A keleti szemlélet, így a zsidóság klasszikus időszemlélete, nem számol olyan abszolút és elvont fogalmakkal, mint a nyugati.

A Tanah[3] héber nyelvének sajátossága, hogy az időt többes számba is tudja tenni. Pl. a zsoltáros így fohászkodik az Ö. valóhoz: " - Kezedben az én időim..."[4]

Az idők sokasága sok-sok, tartalommal megtöltött időszak konkrét egymásutánját, így az egész emberi-, vagy jelen esetben, Egyetemünk életét fejezi ki.

Hogy a jelenhez eljussunk, ismernünk kell a múltat, hogy abból merítve és okulva tudjunk építkezni, hogy bizakodva várhassuk a majdani jövőt, hiszen: "Mélységes mély a múltnak kútja…"[5] -amint a tragikus sorsú Sárközi György[6] "magyarította" Thomas Mann[7] szavait.

Az az út, amely odáig vezetett, hogy a 2000. esztendőben, a Magyar Köztársaság hivatalosan is akkreditált egyetemévé lett – az Országgyűlés által hozott 1999. évi LII. törvény I. fejezet, (3) b); valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) 2000/4/V/1. sz. határozata alapján[8] – intézményünk, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE), több időszakot, "idők" egymásutánjait íveli át.[9]

Az időszakok, az igazgatók, főigazgatók és a rektor "idői".

Bloch Mózes ()[10], az "Országos Rabbiképző-Intézet elnöke"[11] – miként az sírkövén[12], a Salgótarjáni utcai temetőben olvasható – az első, kinek az ideje meghatározó volt Intézményünk történelmében. 30 éven át, 92 éves koráig, 1907-ig vezette, 1877-es megalakulásától, az akkori szóhasználattal a "Rabbinerseminart"[13].

Bernstein Bélát[14], a tanítványt, a mártírhalált halt nyíregyházi főrabbi szavait idézvén: "Ő maga teljesen a régi kor iskoláját járva szilárdan gyökerezett a múltban, de komoly eltökéltséggel egyezségre lép a jelennel és elfogadja a küzdelmet a jövő érdekében. (…) Iránya természetesen nem lehetett más, mint - ha szabad úgy neveznem - a haladó conservativizmus, azaz, mint a Rabbiképző templomának avatásakor mondá: az isteni tan világosságát a tudomány világosságával egyesíteni, amelyek fölött a jámborság és istenfélelem fénye ragyog."[15]

Bacher Vilmoshoz ( )[16], a második meghatározó időszak kötődik, bár igazgatóként csak 6 év adatott neki, 1907-től, haláláig, 1913-ig. Tanárként azonban a megalakulástól kezdve, 36 éven át tanította-nevelte rabbik generációit.

"Bacher eredeti lángelme volt -e?" Tette fel a kérdést Heller Bernát[17], a tanítvány – őmaga is jelentős tudós[18] –, majd ekként válaszolt: "Ha igaz, hogy a feladatot a lángelme meglátja, a tehetség megoldja, akkor Bacher Vilmos lángelméjének valóban komoly a fogyatkozása: ő az új feladatokat nemcsak meglátta, hanem hozzá is fogott a megoldásukhoz, s Isten kegyelmével nagyrészt maga meg is oldotta."[19]

Blau Lajosé ()[20], a harmadik időszak, 1914-től 1932-ig. Ő volt az első, ki tanítványból igazgatóvá lett, és őt követően mindmáig ez volt a gyakorlat.

"Személyének varázsa, életének példaadása, jellemének tisztasága, tudományos munkásságának lenyűgöző nagysága élő valóságként hat tanítványainak százaira hazánkban és külföldön. Papok a szószéken, pedagógusok a katedrán, tudósok az íróasztaluk mellett az Ő szellemétől ihletve fogják végezni szent feladatukat. Emléke iránymutató marad a magyar zsidó szellemtörténetben."[21]- írta róla Löwinger Sámuel[22], a tanítvány, ki majd szintén igazgatóvá lesz.

A következő időszak Guttmann Mihályhoz ( )[23], kötődik, 1933-tól, haláláig, 1942-ig. Guttmann a breslaui[24] Jüdisch-Theologisches Seminar[25] vezetőtanára is volt 11 éven át, közben, 1925-ben ő kezdte és alapozta meg a majdani Izrael földjén a Talmud[26] modern alapokra helyezett oktatását, az akkor megnyílt jeruzsálemi Héber Egyetemen[27], majd egy szemeszter tanítás után visszatért a breslaui Rabbiképzőbe, ahonnét a pesti Rabbiképző hívta tanárának és igazgatójának. Az oktatás, tanítás mellett irodalmi munkássága[28] két nagy területen hozott létre – még torzóban maradva is – maradandót: a talmudi kor irodalmának feldolgozása és rendszerezése; valamint az apologetikai célzatú filozófia-teológia tárgyköreiben.

Lőwinger Sámuel () követte Guttmannt 1943-tól. Ő a magyar zsidóság többsége elpusztításának és a vallásellenesség kezdetének idejében igazgatta Intézményünket 1950-ig, alijázásáig.

"Az ő fáradhatatlan munkásságának és szervező tehetségének köszönhető, hogy a rabbiképző intézet Kelet-Európa egyetlen szemináriuma romjaiból új életre kelt, s ismét eleven tudományos élet vette kezdetét. A maga személyében is gyarapította intézetünk tudományos tekintélyét szerkesztői munkájával és kézirat publikációival."[29] -írta róla Schmelzer Hermann Imre[30], Rabbiképzőnk legidősebb, élő tanítványa.

1950 és 1956 között, évenkénti rotációban vezették intézményünket
Scheiber Sándor (
)[31]
és Róth Ernő (
)[32].

Róth Ernő, a zsidó jog, a háláhá[33] elismert tekintélye volt. 1956-ban Németországba távozott.

1956-tól Scheiber Sándor egyedül "kormányozta" és tartotta meg Közép- és Kelet-Európa egyedüli rabbiképzőjét. "Neve, személyisége, megkerülhetetlen, valóságos fogalommá vált, itthon és külföldön egyaránt."[34] -írta Schőner Alfréd[35], a tanítvány és későbbi utód.

Scheiber halálát követően, 1985-től, Schweitzer József ( )[36] lett a főigazgató. Az ő ideje alatt indult meg a judaisztikatanárok és zsidó közösségszervező (szociális munkások) képzése, az Intézet épületének és könyvtárának részleges rekonstrukciója. Ő maga mondotta egy interjúban: "Nem a saját érdememből, hanem a kor szörnyű követelményeinek következtében lett belőlem szemináriumi tanár és igazgató, holott itten sokkal kiválóbb és nagyobb elődök ültek. De hát bimkajm se-én is, histadel."[37][38]

Schweitzer József, nyugalmazott országos főrabbi és az Országos Rabbiképző Intézet nyugalmazott főigazgatója lett az OR-ZSE első díszdoktora, amelyet 90. születésnapi köszöntésén[39], ünnepélyesen adtunk át.

1998-tól, immár 19 éve tart Schőner Alfréd (  ) ideje, 1998-ban lett főigazgató, majd egyetemmé válásunk után rektor. Őreá várt az a feladat, hogy a magyarországi főiskolákkal és egyetemekkel szemben támasztott akkreditációs elvárásoknak megfelelően szervezze meg, "építse fel" az egyetemet. Megtörtént.

A jelenben, 2017-ben, fennállásunk 140. esztendejében Egyetemünk felépítése a következő:

Az Egyetemnek egy kara van, amelyben az alábbi szervezeti egységek működnek:

ˇ Judaisztika Tanszék;

ˇ Liturgia Tanszék;

ˇ Művelődéstörténet Tanszék;

ˇ Szentírás és Talmudtudomány Tanszék;

ˇ Szociális munka és Társadalomtudomány Tanszék;

ˇ Történelem Tanszék;

ˇ Nyelvi Lektorátus.

Az Egyetem doktori iskolája:

ˇ Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola.

Az oktatást segítő szervezeti egységek:

ˇ Egyetemi zsinagóga;

ˇ Egyetemi Könyvtár (Zsidó Könyvtár és Dokumentációs Központ).

Az Egyetem hivatalai:

ˇ Rektori titkárság;

ˇ Tanulmányi osztály;

ˇ Pénzügyi, gazdasági és személyzeti csoport;

ˇ Gondnokság.

Az Egyetem működteti az akkreditált OR-ZSE Nyelvvizsgaközpontot, 2002-től, amely államilag akkreditált vizsgahely modern héber- és bibliai héber nyelvből.

Egyetemünk egy képzési területen (hitéleti), több szakon folytat alap-, valamint mesterképzést, szakirányú továbbképzést; továbbá a hittudományok tudományterületen jogosult doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére.

Jelenleg a következő szakokon folyik oktatás:

rabbiképző szak (MA) – 1877-től;

ˇ zsidó kultúratörténet szak (MA) – 2007-től (1998-tól zs. művelődéstörténet szak);

ˇ rabbihelyettes szak (BA) – 2006-tól;

ˇ judaisztika szak (BA) – 2006-tól (1989-től judaisztikatanár szak, Izraelből induló kezdeményezésre, a Midreshet Yerushalayimmal közös képzésben);

ˇ zsidó közösségszervező szak (BA) – 2007-től;

ˇ felekezeti szociális munkás szak (BA) – 2006-tól (1995-tól zsidó közösségi szociális munkás, majd zsidó szociális munkás szak);

ˇ zsidó liturgika szak (BA) – 2007-től (1998-tól zsidó liturgiatörténet szak)

ˇ kántorképző szak (szakirányú továbbképzés) – 1998-tól;

ˇ Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola (PhD) – 2003-tól.

Ez év augusztusában 144 beiratkozott hallgatónk volt, ehhez jött még 54 felvett hallgató, így, egy híjján 200 hallgatónk van a 2017/18-as tanévünk, a 140. tanévünk kezdetén.

Hallgatóink oktatását, képzését 43 teljes- és részmunkaidős-; valamint 31 óraadó oktató végzi e 140 éves falak között.

Kedves Vendégeink!

Sok minden tényt, adatot ismertethetnék még Egyetemünkkel kapcsolatban, hiszen "mértek" már bennünket a három akkreditációs vizsgálat során, sokoldalúan, de úgy gondolom és hiszem, hogy hallgatóink véleménye, az ő meglátásaik legalább annyira fontosak jelen időnkről, mint a "különféle felettes szervek mérés-féleségei", kimutatásai; valamint a közvélemény formáló szereppel bíró, de objektívnek nem mondható "autszájderek" vélekedései.

Több éve már, így az elmúlt tanévvégén is, egy külsős, független szakértő[40], anonim kérdőíveken gyűjtötte össze hallgatóink véleményét a képzésről és egyetemünkről.

A KHV (Képzés Hallgatói Véleményezése) kiértékeléséből idézek, szó szerint: "A képzésre vonatkozó értékelések alapján a hallgatók meglehetősen jó színvonalúnak találták a képzést, amire járnak. Nem volt olyan értékelési szempont, amelyre az adott válaszok átlaga az 1-től 5-ig tartó skálán (amelynek elméleti közepe a 3-as érték) közepes vagy annál rosszabb értéket mutatott volna. A különböző szakokon leginkább az elméleti ismeretek mennyiségével elégedettek a hallgatók, de magas arányú egyetértés mutatkozott a tudományterület megfelelő lefedettségében is."

    Az OMHV (Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése) kiértékeléséből idézek, szó szerint: "Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az össz-egyetemi értékelés alapján az OR-ZSE hallgatói kiemelkedően elégedettek oktatóikkal a felsorolt szempontok mentén. Jól mutatja ezt az egyes kérdésekre adott válaszok átlaga (…) minden egyes szempontnál az átlag a 4-es érték felett van, sőt, a legalacsonyabb átlag értéke 4,3! Ha az iskolai osztályoknak megfelelő jelentéssel ruházzuk fel az 1-től 5-ig tartó skála értékeit, akkor ez azt jelenti, hogy minden szempont mentén legalábbis "jó", de még inkább "jeles" minősítésűnek tartják az oktatók teljesítményét."

Hallgatóink írták…

Eljutottunk a jelenhez.

Egy picivel ezelőtt a múltról szóltam, amint a zsoltáros-költő írta:

.ּ" - Hogy megtudja a jövő nemzedék, a fiak, akik születnek, hogy felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak."[41]

A múltbéli események a jelen okaiként definiálhatóak a keleti időszemléletben. A jövő…? A jövő mindazon események időpontját tartalmazza, amelyekre a jelenben zajló történések hatást gyakorolhatnak. Nem ismerhetjük hát a jövőt, elképzelésünk lehet, kell hogy legyen "jövőképünk", de ezek jórészben vágyak és óhajok, nem csak tőlünk függ.

Tesszük a dolgunkat, a tanulni kívánó és tudásra szomjazó hallgatóink igényeinek igyekezünk eleget tenni, napról-napra, minden időben, a jövőben is, bízva az "ilyen-olyan körülmények" jobbra fordulásában, és Isten segedelmében.

A midrás[42] írja:

Egy ember, napról-napra kiment a tengerpartra, és ott, a partra sodródott halacskákat visszadobálta a vízbe.

Kérdezték tőle: Miért csinálod ezt? Milliárdnyi hal van a tengerben, mit számít a te cselekedeted?

Az ember így válaszolt: Annak az egynek számít…[43]

A jövőben is lesznek még "egyek", "kettők", "hármak"…

 

Köszönöm, hogy meghallgattak, köszönöm megtisztelő figyelmüket!


[1] Jób XVI,19.

[2] A tapasztalatot megelőző, azt mellőző, attól független megállapítás, ítélet.

[3] A Tanah szó egy rövidítés, egy betűszó/notarikon, amelynek feloldása: Tóra + Neviim + Ketuvim = Tan/Mózes öt könyve + Próféták + Iratok, vagyis a Biblia protestáns kánon (ún. "palesztinai kánon") által "Ószövetségként" számon tartott része.

[4] Zsoltárok XXXI, 16.

[6] Sárközi György: 1899-1945.

[7] Thomas Mann: 1875-1955.

[9] Az Országos Rabbiképző Intézet történetéről, általánosságban:

ˇ  Bánóczi József összeáll.: Az Országos Rabbiképző Intézet első évtizedének története. In: A Budapesti Országos Rabbiképző Intézet X. Értesitője az 1886/87-iki Tanévről. Athenaum-Budapest, 1888. 1-99. old.

ˇ  Dr. Benoschofsky Imre: Emlékek a Szemináriumból. In: Scheiber Sándor ed.: Évkönyv 1970. Magyar Izraeliták Országos Képviselete-Budapest, 1970. 74-105. old.

ˇ  Dr. Blau Lajos: Adalékok a Ferencz József Országos Rabbiképző Intézet történetéhez. Az Intézet fennállása negyvenedik évfordulója ünnepére (1877. október 4–1917. október 4). Különlenyomat a Magyar-Zsidó Szemle 1917. évi évfolyamából. Kohn M.-Vác, 1917.

ˇ  Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa: EMLÉKKÖNYV A FERENC JÓZSEF ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ INTÉZET ÖTVEN ÉVES JUBILEUMÁRA 1877-1927. I. kötet. A Rabbiképző első 50 éve. Budapest, 1927.

ˇ  Dr. Büchler Sándor: A zsidó reform úttörői Magyarországon. In: MAGYAR-ZSIDÓ SZEMLE XVII. évf. / 1900. 106-119. old.

ˇ  Carmilly-Weinberger, Moshe ed.: The Rabbinical Seminary of Budapest 1877-1977. A Centennial Volume. Studies in its History and its Scholarly Record. Sepher-Hermon Press, Inc. for The Alumni Association of the Rabbinical Seminary of Budapest. New York, 1986.

ˇ  Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Stribik Andrea: A zsidó Budapest II. Városháza – MTA Judaisztikai Kutatócsoport-Budapest, 1995. 302-316. old.

ˇ  Frojimovics Kinga: Az Országos Rabbiképző Intézet felállítása körüli viták az 1870-es években. In: Uő: Szétszakadt történelem. Zsidó vallási irányzatok Magyarországon 1868-1950. Balassi-Budapest, 2008. 90-96. old.

ˇ  Gábor György et al.: "A tanítás az élet kapuja" / Tanulmányok az Országos Rabbiképző Intézet fennállásának 120. évfordulója alkalmából. Országos Főrabbi Hivatal-Budapest, 1999.

ˇ  Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Századvég-Budapest, 1992. 137-141. old.

ˇ  Dr. Guttmann Mihály, Dr. Lőwinger Sámuel, Guttmann Henrik, Wertheimer Adolf: A Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet hatvan éves jubileuma. Budapest, 1937.

ˇ  Dr. Hirschler Imre: A Rabbiképző Intézet előtörténetéhez. In: Magyar-Zsidó Szemle LVIII. évf. / 1941. 155-160. old.

ˇ  Kecskeméti Lipót: Az országos rabbiképző intézet. In: IMIT Évkönyv - 1903. Budapest, 1903. 32-44. old.

ˇ  Dr. Kohlbach Bertalan: AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ-INTÉZET ELSŐ DEKÁSZÁBÓL. In: IMIT Évkönyv - 1918. Budapest, 1918. 66-88. old.

ˇ  Kühner, Claudie: A zsidó tudományok fellegvára. Az Országos Rabbiképző Intézet rövid története. In: Valóság. 1991. 11. szám. 121-125. old.

ˇ  Dr. Samuel Lőwinger ed.: Seventy Years. A tribute to the seventieth anniversary of the jewish theological seminary of hungary /sic/ (1877-1947)). Budapest, 1948.

ˇ  Oláh János: A magyarországi zsidó tudomány nagyjai-atyjai: Néhány mondat a Rabbiképző első három rektoráról (Bloch, Bacher, Blau). In: MAGYAR-ZSIDÓ SZEMLE. Új folyam, 3. szám, 2006. MTA – OR-ZSE Zsidó Vallástudományi Kutatócsoport és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem-Budapest, 2006. 91-103. old.

ˇ  Oláh János: A Szentírás oktatása a Rabbiképző múltjában és jelenében. In: OR-ZSE Évkönyv 2001 – 2003. Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem-Budapest, 2003. 35-48. old.

ˇ  Oláh János: "Négy oszlop…" Az Országos Rabbiképző Intézet első négy rektora. In: Keresztény - Zsidó Teológiai Évkönyv 2008. Dálnoki Média Kft-Budapest, 2008. 207-224. old.

ˇ  Roth, Ernst: Zum 100-jähringen Bestehen der Landesrabbinerschule in Ungarn. In: Udim. Zeitschrift der Rabbinerkonferenz in der Bundesrepublik Deutschland, 7/8. Frankfurt am Main, 1977/78. 109-137. old.

ˇ  Scheiber Sándor: A magyar zsidóság szellemi élete a századfordulótól. In: Uő: Folklór és tárgytörténet (Teljes kiadás). Makkabi-Budapest, 1999. 1039-1040. old.

ˇ  Schill Salamon: A Budapesti Országos Rabbiképző Intézet története. Budapest, 1896.

ˇ  Schweitzer József: Der Budapester Rabbinerseminar. Der Platz des Rabbinerseminars in der jüdischen Wissenschaft. In: von Julius Carlebach Hrsg.: Wissenschafts des Judentums. Anfänge der Judaistik in Europa. Wissenschaftiche Buchgesellschaft-Darmstadt, 1992. 74-85. old.

ˇ  Tamási Györgyi: Zsidó szellemi élet Magyarországon 1945 után / Az oktatás. In: Lendvai L. Ferenc-Sohár Anikó-Horváth Pál ed.: Hét évtized a hazai zsidóság életében. MTA Filozófiai Intézet-Budapest, 1990. 269-300. old.

ˇ  Ujvári Péter ed.: Zsidó lexikon. A Zsidó lexikon kiadása-Budapest, 1929. 668. old.

ˇ  Dr. Wellesz Gyula: Az Országos Rabbiképző Intézet története. In: MAGYAR-ZSIDÓ SZEMLE XIII. évf. / 1896. 256-260. old.

[10] Bloch Mózes: 1815-1909.

[13] A szeminárium (seminarium) latin szó, "veteményeskertet" jelent alapértelemben, ebből alakult ki a katolikus papnevelde "szemináriumként" történt elnevezése, és lett zsidó részről is, német nyelvterületen, a modern alapokon álló "rabbiképzők" elnevezése, például a Jüdisch-Theologische Seminar, amely 1854-1938 között működött Breslauban (Lásd, pl.: http://www.jewishencyclopedia.com/
articles/9059-judisch-theologisches-seminar-
franckelscher-stiftung -2017.08.01). 1873-tól Berlinben is képeztek modern alapokon álló, de ortodox rabbikat a Rabbinerseminar für das orthodoxe Judenthum intézményben, 1938-ig (Lásd, pl.: http://www.jewishencyclopedia.com/
articles/12498-rabbiner-seminar-fur-das-orthodoxe-judenthum
-2017.08.01).

[14] Bernstein Béla: 1868-1944

[15] Bernstein Béla: Bloch Mózes. In: Magyar-Zsidó Szemle XII. évf. - 1895. 67. old.

[16] Bacher Vilmos: 1850-1913.

[17] Heller Bernát: 1871-1943.

[18] Munkásságának főterületei: összehasonlító irodalomtörténet, folklór, mesekutatás. Talmudi és midrási mesék irodalmi vonatkozásaival foglalkozó tanulmányai, irodalomtörténeti értekezései, pedagógiai cikkei stb. a legelőkelőbb hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg.

[19] Heller Bernát: Bacher Vilmos. Zsidó Plutarchos II. Népszerű zsidó könyvtár 19. Budapest, 1927. In: Kőbányai János szerk.: Bacher Vilmos: Szentírás és zsidó tudomány. Múlt és Jövő-Budapest, 1998. 186. old.

[20] Blau Lajos: 1861-1936.

[21] Dr Lőwinger Sámuel: Dr Blau Lajos élete és irodalmi munkássága. (In: IMIT Évkönyv. 1936, 56-57. o.)

[22] Lőwinger Sámuel: 1904-1980.

[23] Guttmann Mihály: 1872-1942.

[24] Ma: Wroclaw – Lengyelország. E németországi város Magyarországon használatos elnevezése akkoriban: Boroszló.

[26] A Talmud héber szó jelentése: tanulás, tanítás. A Talmudban benne van a posztbiblikus kor zsidóságának egész való élete. A Talmudot olvasva látható, hogy mint lesz a gondolat törvénnyé (háláhá), előttünk van a kiinduló alap: a Tórából (Mózes öt könyve) levezetett törvény (Misna), majd a törvénnyé válás meghozatali vitájának, diskurzusának jegyzőkönyve (Gemárá). De megtalálható a Talmudban, hasonló kvantitatív helyet foglal el az ágádai rész, a posztbiblikus kor zsidóságának etikája, a Biblián alapuló költészete, filozófiája, mindene. A Talmudról bővebben, pl.: Dr. Blau Lajos: A Talmudról. (Gabbiano Print Kft.-Budapest, 2006)  /Magyar Zsidó Tudományok 2. kötet/.

[28] Alexander Scheiber: List of Writings of Prof. Michael Guttmann. In: Jewish Studies in Memory of Michael Guttmann. I. Edited by Samuel Lőwinger. Budapest, 1946. XXXIII-L. old.

[29] Idézi: Schmelzer Hermann Imre: Élet a falak mögött, emlékek a Rabbiképzőből (1951–1956). In: Oláh János szerk.: 100 ÉVE SZÜLETETT SCHEIBER SÁNDOR. Emlékkötet (Gabbiano Print Nyomda és Kiadó Kft., Budapest 2014) 200. old.

[30] Schmelzer Hermann Imre: 1932-

[31] Scheiber Sándor: 1913-1985.

[32] Róth Ernő: 1908-1991.

[33] A háláhá héber szó jelentése: vallási törvény, törvényi rendelkezés. Lásd, pl.: Benjamin De Vries and Louis Jacobs. "Halakhah". In: Ed. Michael Berenbaum and Fred Skolnik: Encyclopaedia Judaica. 2nd ed. Vol. 8. Detroit: Macmillan Reference USA, 2007. 251-258. Gale Virtual Reference Library. Web. 10 May 2015.

http://go.galegroup.com/ps/i.do?id=
GALE%7CCX2587508206&v=2.1&u=
imcpl1111&it=r&p=GVRL&sw=w&asid=
e524740f85e5aef057c92eb3ab956db3 -2017.02.10.

[34] Schöner, A.: The Blazing Torch of the Torah in Hungary. In: Hidvegi, M. ed.: Alexander Scheiber and the bibliography of his writings. (OR-ZSE, Budapest 2013) XII.

[35] Schőner Alfréd: 1948-

[36] Schweitzer József: 1922-2015.

[37] . " - Olyan helyen, ahol nincs férfi, törekedj (férfinak lenni)." -Misna, Ávot II,5.

[38] Biró Tamás: "A szívnek van két rekesze" Interjú Schweitzer József professzorral a neológiáról. 2012. május. In: Koltai Kornélia szerk.: "A szívnek van két rekesze" Tanulmánykötet prof. Dr. Schweitzer József tiszteletére 90. születésnapja alkalmából. (L’Harmattan – Magyar Hebraisztikai Társaság, 2012) 27. old.

[40] Dr. Koltai Júlia, az ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomkutatások Módszertana Tanszék adjunktusa.

[41] Zsoltárok LXXVIII,6.

[42] A midrás héber szó, a keresést, kutatást jelentő (d’rás) igegyökből származó főnév. Általában azon zsidó írásmagyarázó irodalmi művek összefoglaló neveként használjuk, amelyeket a Tanah szövegét folyamatosan kutatva és kommentálva írtak. Technikai értelemben a Tanah szövegének és a szöveg grammatikai és logikai sajátosságainak figyelmes, meditatív és intertextuális olvasatán alapul. Ez a népi ihletésű irodalom a héber széppróza ősének tekinthető és a midrásirodalom az egyetemes folklorisztika és az összehasonlító irodalomtörténet számára a legenda- és mesemotívumok gazdag tárházát nyújtja. Lásd, pl.: http://jewishencyclopedia.com/articles/10805-midrash -2017.03.23.

[43] Idézte: Szécsi József: A keresztény-zsidó párbeszédről. Elhangzott 2009 február 22-én, a Keresztény-Zsidó Társaság kiskunhalasi szimpozionján.