Dr. Oláh
János:
A Rabbiképző múltja, jelene és
jövője
Elhangzott
2017. szeptember 5.-én,
az Országos Rabbiképző Intézet
felavatásának 140. évfordulóján
Tisztelettel
köszöntöm kedves vendégeinket, itt, e 140 éves falak között,
Egyetemünk épületében, annak is egyik legfontosabb részében, a
zsinagógában!
Úgy vélem, sőt megbizonyosodtam
róla, hogy múltunkról, elmúlt 140 évünkről hallhattak-láthattak már
sokat, hiszen a mai nap délelőtti programja erről szólt, szóban-
képben, ugyanazon koncepción alapuló történelmi áttekintésnek nem
sok hasznát látnám, így nem is ekként kívánok majd a múltról szólni
Önökhöz.
A jövőt,
a tegnapi napon, az egyik délutáni workshop keretében sokan
megvitatták; "láttatták" a vélt vagy valós lehetőségeket; vágyakat,
álmokat - korlátokat, realitásokat; biztosat, bizonyságot pedig
úgysem tudhatunk, hiszen, amint Jób mondta:
"
- Most is, íme az égben van az én bizonyságom
"
Akkor
hát a jelen?
Nyilvánvalóan ismert
tény Önök többsége előtt, hogy a zsidóság klasszikus időszemlélete,
a keleti időszemlélet, más, mint a nyugati időszemlélet, hiszen a
nyugati időfogalma
minden
eseményt megelőzően és függetlenül, a priori[2]
létezik.
A keleti
szemlélet, így a zsidóság klasszikus időszemlélete, nem számol olyan
abszolút és elvont fogalmakkal, mint a nyugati.
A Tanah
héber nyelvének sajátossága, hogy az időt többes számba is tudja
tenni. Pl. a zsoltáros így fohászkodik az Ö. valóhoz:
"
- Kezedben az én időim..."[4]
Az idők
sokasága sok-sok, tartalommal megtöltött időszak konkrét
egymásutánját, így az egész emberi-, vagy jelen esetben, Egyetemünk
életét fejezi ki.
Hogy a jelenhez eljussunk, ismernünk
kell a múltat, hogy abból merítve és okulva tudjunk építkezni, hogy
bizakodva várhassuk a majdani jövőt, hiszen: "Mélységes mély a múltnak kútja
"
-amint a tragikus sorsú Sárközi György
"magyarította" Thomas Mann
szavait.
Az az
út, amely odáig vezetett, hogy a 2000. esztendőben, a Magyar
Köztársaság hivatalosan is akkreditált egyetemévé lett az
Országgyűlés által hozott 1999. évi LII. törvény I. fejezet, (3) b);
valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) 2000/4/V/1. sz.
határozata alapján
intézményünk, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE), több
időszakot, "idők" egymásutánjait íveli át.
Az időszakok, az igazgatók,
főigazgatók és a rektor "idői".
Bloch
Mózes (),
az "Országos Rabbiképző-Intézet elnöke"
miként az sírkövén,
a Salgótarjáni utcai temetőben olvasható az első, kinek az
ideje meghatározó volt Intézményünk történelmében. 30 éven
át, 92 éves koráig, 1907-ig vezette, 1877-es megalakulásától, az
akkori szóhasználattal a "Rabbinerseminart".
Bernstein Bélát,
a tanítványt, a mártírhalált halt nyíregyházi főrabbi szavait
idézvén: "Ő maga teljesen a régi kor iskoláját járva szilárdan
gyökerezett a múltban, de komoly eltökéltséggel egyezségre lép a
jelennel és elfogadja a küzdelmet a jövő érdekében. (
) Iránya
természetesen nem lehetett más, mint - ha szabad úgy neveznem - a
haladó conservativizmus, azaz, mint a Rabbiképző templomának
avatásakor mondá: az isteni tan világosságát a tudomány
világosságával egyesíteni, amelyek fölött a jámborság és
istenfélelem fénye ragyog."[15]
Bacher Vilmoshoz (
),
a második meghatározó időszak kötődik, bár
igazgatóként csak 6 év adatott neki, 1907-től, haláláig, 1913-ig.
Tanárként azonban a megalakulástól kezdve, 36 éven át
tanította-nevelte rabbik generációit.
"Bacher
eredeti lángelme volt -e?" Tette fel a kérdést Heller Bernát,
a tanítvány őmaga is jelentős tudós
, majd ekként válaszolt: "Ha igaz, hogy a feladatot a lángelme
meglátja, a tehetség megoldja, akkor Bacher Vilmos lángelméjének
valóban komoly a fogyatkozása: ő az új feladatokat nemcsak meglátta,
hanem hozzá is fogott a megoldásukhoz, s Isten kegyelmével nagyrészt
maga meg is oldotta."[19]
Blau Lajosé (),
a harmadik időszak, 1914-től 1932-ig. Ő volt az első,
ki tanítványból igazgatóvá lett, és őt követően mindmáig ez volt a
gyakorlat.
"Személyének
varázsa, életének példaadása, jellemének tisztasága, tudományos
munkásságának lenyűgöző nagysága élő valóságként hat tanítványainak
százaira hazánkban és külföldön. Papok a szószéken, pedagógusok a
katedrán, tudósok az íróasztaluk mellett az Ő szellemétől ihletve
fogják végezni szent feladatukat. Emléke iránymutató marad a magyar
zsidó szellemtörténetben."[21]-
írta róla Löwinger Sámuel,
a tanítvány, ki majd szintén igazgatóvá lesz.
A
következő időszak Guttmann Mihályhoz (
),
kötődik, 1933-tól, haláláig, 1942-ig. Guttmann a breslaui[24]
Jüdisch-Theologisches Seminar
vezetőtanára is volt 11 éven át, közben, 1925-ben ő kezdte és
alapozta meg a majdani Izrael földjén a Talmud
modern alapokra helyezett oktatását, az akkor megnyílt jeruzsálemi
Héber Egyetemen,
majd egy szemeszter tanítás után visszatért a breslaui Rabbiképzőbe,
ahonnét a pesti Rabbiképző hívta tanárának és igazgatójának. Az
oktatás, tanítás mellett irodalmi munkássága[28]
két nagy területen hozott létre még torzóban maradva is
maradandót: a talmudi kor irodalmának feldolgozása és rendszerezése;
valamint az apologetikai célzatú filozófia-teológia tárgyköreiben.
Lőwinger Sámuel ()
követte Guttmannt 1943-tól. Ő a magyar zsidóság többsége
elpusztításának és a vallásellenesség kezdetének idejében
igazgatta Intézményünket 1950-ig, alijázásáig.
"Az ő
fáradhatatlan munkásságának és szervező tehetségének köszönhető,
hogy a rabbiképző intézet Kelet-Európa egyetlen szemináriuma
romjaiból új életre kelt, s ismét eleven tudományos élet vette
kezdetét. A maga személyében is gyarapította intézetünk tudományos
tekintélyét szerkesztői munkájával és kézirat publikációival."
-írta róla Schmelzer Hermann Imre,
Rabbiképzőnk legidősebb, élő tanítványa.
1950 és 1956 között,
évenkénti rotációban vezették intézményünket
Scheiber Sándor ()
és Róth Ernő ().
Róth
Ernő, a zsidó jog, a háláhá
elismert tekintélye volt. 1956-ban Németországba távozott.
1956-tól
Scheiber Sándor egyedül "kormányozta" és tartotta meg Közép- és
Kelet-Európa egyedüli rabbiképzőjét. "Neve, személyisége,
megkerülhetetlen, valóságos fogalommá vált, itthon és külföldön
egyaránt."
-írta Schőner Alfréd,
a tanítvány és későbbi utód.
Scheiber halálát
követően, 1985-től, Schweitzer József (
)
lett a főigazgató. Az ő ideje alatt indult meg a
judaisztikatanárok és zsidó közösségszervező (szociális munkások)
képzése, az Intézet épületének és könyvtárának részleges
rekonstrukciója. Ő maga mondotta egy interjúban: "Nem a saját
érdememből, hanem a kor szörnyű követelményeinek következtében lett
belőlem szemináriumi tanár és igazgató, holott itten sokkal kiválóbb
és nagyobb elődök ültek. De hát bimkajm se-én is, histadel."
Schweitzer József, nyugalmazott országos főrabbi és az Országos
Rabbiképző Intézet nyugalmazott főigazgatója lett az OR-ZSE első
díszdoktora, amelyet 90. születésnapi köszöntésén,
ünnepélyesen adtunk át.
1998-tól, immár 19
éve tart Schőner Alfréd (
)
ideje, 1998-ban lett főigazgató, majd egyetemmé
válásunk után rektor. Őreá várt az a feladat, hogy a magyarországi
főiskolákkal és egyetemekkel szemben támasztott akkreditációs
elvárásoknak megfelelően szervezze meg, "építse fel" az egyetemet.
Megtörtént.
A jelenben,
2017-ben, fennállásunk 140. esztendejében Egyetemünk felépítése a
következő:
Az
Egyetemnek egy kara van, amelyben az alábbi szervezeti egységek
működnek:
ˇ
Judaisztika
Tanszék;
ˇ
Liturgia
Tanszék;
ˇ
Művelődéstörténet Tanszék;
ˇ
Szentírás és
Talmudtudomány Tanszék;
ˇ
Szociális
munka és Társadalomtudomány Tanszék;
ˇ
Történelem
Tanszék;
ˇ
Nyelvi
Lektorátus.
Az Egyetem
doktori iskolája:
ˇ
Zsidó
Vallástudományi Doktori Iskola.
Az oktatást
segítő szervezeti egységek:
ˇ
Egyetemi
zsinagóga;
ˇ
Egyetemi
Könyvtár (Zsidó Könyvtár és Dokumentációs Központ).
Az Egyetem
hivatalai:
ˇ
Rektori
titkárság;
ˇ
Tanulmányi
osztály;
ˇ
Pénzügyi,
gazdasági és személyzeti csoport;
ˇ
Gondnokság.
Az Egyetem
működteti az akkreditált OR-ZSE Nyelvvizsgaközpontot, 2002-től,
amely államilag akkreditált vizsgahely modern héber- és bibliai
héber nyelvből.
Egyetemünk egy képzési területen (hitéleti), több szakon folytat
alap-, valamint mesterképzést, szakirányú továbbképzést; továbbá a
hittudományok tudományterületen jogosult doktori képzésre és
doktori fokozat odaítélésére.
Jelenleg a következő szakokon folyik
oktatás:
rabbiképző szak (MA) 1877-től;
ˇ
zsidó kultúratörténet szak (MA)
2007-től (1998-tól zs. művelődéstörténet szak);
ˇ
rabbihelyettes szak (BA) 2006-tól;
ˇ
judaisztika szak (BA) 2006-tól
(1989-től judaisztikatanár szak, Izraelből induló kezdeményezésre, a
Midreshet Yerushalayimmal közös képzésben);
ˇ
zsidó közösségszervező szak (BA)
2007-től;
ˇ
felekezeti szociális munkás szak (BA)
2006-tól (1995-tól zsidó közösségi szociális munkás, majd zsidó
szociális munkás szak);
ˇ
zsidó liturgika szak (BA) 2007-től
(1998-tól zsidó liturgiatörténet szak)
ˇ
kántorképző szak (szakirányú
továbbképzés) 1998-tól;
ˇ
Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola
(PhD) 2003-tól.
Ez év augusztusában 144 beiratkozott
hallgatónk volt, ehhez jött még 54 felvett hallgató, így, egy híjján
200 hallgatónk van a 2017/18-as
tanévünk, a 140. tanévünk kezdetén.
Hallgatóink oktatását, képzését 43 teljes- és részmunkaidős-;
valamint 31 óraadó oktató végzi e 140 éves falak között.
Kedves
Vendégeink!
Sok minden tényt, adatot
ismertethetnék még Egyetemünkkel kapcsolatban, hiszen "mértek" már
bennünket a három akkreditációs vizsgálat során, sokoldalúan, de úgy
gondolom és hiszem, hogy hallgatóink véleménye, az ő meglátásaik
legalább annyira fontosak jelen időnkről, mint a "különféle felettes
szervek mérés-féleségei", kimutatásai; valamint a közvélemény
formáló szereppel bíró, de objektívnek nem mondható "autszájderek"
vélekedései.
Több éve már, így az elmúlt tanévvégén
is, egy külsős, független szakértő,
anonim kérdőíveken gyűjtötte össze hallgatóink véleményét a
képzésről és egyetemünkről.
A KHV (Képzés Hallgatói Véleményezése)
kiértékeléséből idézek, szó szerint: "A képzésre vonatkozó
értékelések alapján a hallgatók meglehetősen jó színvonalúnak
találták a képzést, amire járnak. Nem volt olyan értékelési
szempont, amelyre az adott válaszok átlaga az 1-től 5-ig tartó
skálán (amelynek elméleti közepe a 3-as érték) közepes vagy annál
rosszabb értéket mutatott volna. A különböző szakokon leginkább az
elméleti ismeretek mennyiségével elégedettek a hallgatók, de magas
arányú egyetértés mutatkozott a tudományterület megfelelő
lefedettségében is."
Az OMHV (Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése)
kiértékeléséből idézek, szó szerint: "Fontosnak
tartjuk megemlíteni, hogy az össz-egyetemi értékelés alapján az
OR-ZSE hallgatói kiemelkedően elégedettek oktatóikkal a felsorolt
szempontok mentén. Jól mutatja ezt az egyes kérdésekre adott
válaszok átlaga (
) minden egyes szempontnál az átlag a 4-es érték
felett van, sőt, a legalacsonyabb átlag értéke 4,3! Ha az iskolai
osztályoknak megfelelő jelentéssel ruházzuk fel az 1-től 5-ig tartó
skála értékeit, akkor ez azt jelenti, hogy minden szempont mentén
legalábbis "jó", de még inkább "jeles" minősítésűnek tartják az
oktatók teljesítményét."
Hallgatóink írták
Eljutottunk a jelenhez.
Egy picivel ezelőtt a múltról
szóltam, amint a zsoltáros-költő írta:
.ּ"
- Hogy megtudja a jövő nemzedék, a fiak, akik születnek, hogy
felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak."
A
múltbéli események a jelen okaiként definiálhatóak a keleti
időszemléletben. A jövő
? A jövő mindazon események időpontját
tartalmazza, amelyekre a jelenben zajló történések hatást
gyakorolhatnak. Nem ismerhetjük hát a jövőt, elképzelésünk lehet,
kell hogy legyen "jövőképünk", de ezek jórészben vágyak és óhajok,
nem csak tőlünk függ.
Tesszük
a dolgunkat, a tanulni kívánó és tudásra szomjazó hallgatóink
igényeinek igyekezünk eleget tenni, napról-napra, minden időben, a
jövőben is, bízva az "ilyen-olyan körülmények" jobbra fordulásában,
és Isten segedelmében.
A midrás
írja:
Egy ember, napról-napra kiment a
tengerpartra, és ott, a partra sodródott halacskákat visszadobálta a
vízbe.
Kérdezték tőle: Miért csinálod ezt?
Milliárdnyi hal van a tengerben, mit számít a te cselekedeted?
Az ember így válaszolt: Annak az
egynek számít
A
jövőben is lesznek még "egyek", "kettők", "hármak"
Köszönöm, hogy meghallgattak,
köszönöm megtisztelő figyelmüket!
|