Vissza a D'vár Torá-hoz

  

JOM JERUSALAJIM


A 137-dik zsoltárban a következőt olvassuk: 
"Ha rólad megfeledkezem Jeruzsálem, feledkezzék rólam a jobbom.
Tapadjon nyelvem ínyemhez, ha meg nem emlékezem rólad, 
Ha föl nem emelem Jeruzsálemet örömöm tetejére. 
Emlékezzél meg Ö-való Jeruzsálem napjáról"

Jeruzsálem a fény és a megtisztulás városa, a könyörgések és álmaink városa, háromezer év felgyülemlett bölcsességével tekint le ránk e kicsiny határok közé szorított-halandókra és ad nyugalmat testnek és léleknek egyaránt. 
Aki egyszer látta Jeruzsálemet nem tudja elfelejteni, míg a benne lakó ott is akar nyugodni. A város rabul ejt és fogva tart, de ez a rabság Dávid és Salamon király szerint édes rabság, ez a fogság szívet melengető fogság. Meggyőződésem szerint, minden zsidó szívében van egy rész, ami csak Jeruzsálemnek van fenntartva, egy olyan városnak, amely fenntartás nélküli szeretetet követel tőlünk melyet semmilyen szenvedés, csalódás, vagy veszély nem tud szétrombolni. 

Mit is ünneplünk ezen a napon?
Izrael államának megalakulása után tizenkilenc évvel, 1967 ijjár hónap 28-án, a hatnapos háború negyedik napján lett újra Izrael népének egy és oszthatatlan fővárosa, azzal hogy sikerült visszafoglalnia Szentély hegyet és a Siratófalat, vagyis a Kotel-t. 
Ezért rendelkezett az izraeli rabbinátus úgy, hogy legyen ez a nap az egységes és oszthatatlan Jeruzsálem napja, amikor Hallelt mondunk Bráchá-val. 

Smuél könyvéből idézek:
"A király (Dávid) elment embereivel együtt Jeruzsálem alá a Jebúsziak ellen, akik azt üzenték Dávidnak: Nem jössz ide be hiszen még a vakok is és a sánták is előznek téged. Dávid azonban elfoglalta Cion sziklavárát és lakott benne és elnevezte Dávid városának. Mert az Örökkévaló a seregek I-tene volt vele. A Kohelet azt mondja:" Ami volt ugyancsak az ami lesz, ami történt, ugyancsak az ami történni fog, és nincs semmi új a nap alatt." 
Ezt a kicsiny országot alakulásától kezdve körülvették hatalmak, akik úgy gondolkoztak "minden nehézség nélkül el tudjuk pusztítani őket, könnyen elbánunk a benne lakókkal." 
Azonban egy fontos tényről feledkeznek meg, arról, hogy az Örökkévaló a seregek I-tene van Izraellel. 

A Talmud Kidusin Traktátusában olvassuk: 
"A szépség tíz mérője közül kilenc Jeruzsálemé, a világ többi részének csupán egy marad" Ez arra indít bennünket, hogy imádkozzunk Jeruzsálem Békéjéért, Jeruzsálemért, lelkünk egy szegmenséért, amely Dávid városa, a Hűség városa, s amelyről így szól az írás: Jesája 2:3:
"Mert Cionból ered a tanítás és az Örökkévaló igéje Jeruzsálemből."

Budapest, 2002. május 9.

Tóth Péter Joel
Rabbiképző szak

Vissza a d'VAR Torá-hoz