Vissza a D'vár Torá-hoz

  

- Gondolatok Ki Tiszá hetiszakaszához -


Ki Tiszá hetiszakaszában -többek között - két kiemelkedően fontos történet olvasható, amelyek a -maguk módján- hatással voltak néhány vallási szokásunk, tradíciónk létrejöttében.

1. A hetiszakasz első része a népszámlálás egy igen szokatlan formájáról számol be. Izrael népének minden egyes tagja fizet fél sékelt. A végösszeg alapján tudták kiszámítani a népesség létszámát. A bibliai elbeszélések szerint általában az emberek számlálása valamilyen negatív következtetést, mi több büntetést vont, vonhatott maga után. Hadd idézzem azt az esetet, amikor Dávid király rendelt el népszámlálást, - csupán büszkeségből. Pusztító járvány lett a vége. Ezt a "szám korlátozást", a korlátozás hagyományát még ma is tartjuk, hiszen nem "számoljuk" meg, hogy megvan-e a minjánhoz a tíz férfi, hanem a "Hosiá et ámehá..." kezdetű, tíz szóból álló mondattal állapítjuk meg a jelenlevők nagyságrendjét.

A kézre való t'filin feltételekor sem számoljuk az alkaron a "tekeréseket", hanem mondjuk a hétszavas tórai idézetet: " Veátem hádvékim báÁd-j Elokéhem hájim kulhem hájom." - "És ti, akik ragaszkodtatok az Örökkévalóhoz, Istenetekhez mindannyian életben vagytok ma." (DEVÁRIM 4.4!)

2. A második - igen elgondolkodtató - esemény, a nép - az aranyborjúval történt - bűnbeesésének drámai leírása. A tórai elbeszélés szerint Mózes csak néhány napja ment fel a hegyre, ahogy azt az Örökkévaló meghagyta neki, de ők máris hiányolják vezetőjük jelenlétét. Szinte érezzük, hogy mennyire függött akkor Izrael népének szellemi, kulturális és társadalmi arculata Mózestől, legnagyobb tanítónktól, Mose Rábénu jelenlététől. Nem érzékelték még akkor tettük súlyosságát? Áronhoz, a főpaphoz, Mózes testvéréhez fordultak bűnös követelésükkel, aki megpróbált időt nyerni. Az asszonyok ékszereit kérte az - égel házáháv - az aranyborjú alapanyagaként. Arra számított, hogy majd az asszonyok vonakodnak odaadni aranyukat. Sajnos nem így történt. Mózes visszatértében drámai esemény szemtanúja lett, látta mit művel a hálátlan nép, amelyre hatott Micrájim kultusza. Haragjában összetörte a Tízparancsolat tábláit. Megértette, hogy a "sivatagi generáció" még nem érett meg arra, hogy elfoglalhassák őseik földjét.
Túl erősen él bennük az Egyiptomban tapasztaltak emléke. Fel kell nőnie egy másik, kitartóbb és erősebb nemzedéknek, akiket nem befolyásol semmiféle idegen kultúra, hanem az Örökkévaló által szabott úton járnak. S alkalmasak arra, hogy alázattal szívükben, tettrekészséggel lelkükben a holnapot építsék.

Sándor Ádámr
Judaisztika tanár szak, Dalet

Vissza a d'VAR Torá-hoz