Vissza a D'vár Torá-hoz

Tóth Péter Joel rabbijelölt:
Mecora
"...mi is legyünk megszállottjai, száműzöttjei a Tórának,"

2005. április 15.
OR-ZSE Zsinagóga

Sábát Sálom, Git Sábesz!

Ludovico Buonarotti gazdag és tehetős ember volt, de hiába volt gazdag és tehetős mégsem értette, nem érthette fia rendkívüli tehetségét, képességét. Ezért megfenyítette, mert véleménye szerint egyetlen gyermeke sem élhet hiábavaló haszontalan tevékenységből.

Ez a megfenyített fiú nem volt más, mint Michalengelo minden idők egyik legnagyobb alkotóművésze. Évekkel később egy herceg látogat Michelangelo műhelyébe. Ott találja a mestert, amint egy 18 láb magas márványtömbre bámul.


Akkor jön rá, hogy igaz a szóbeszéd, miszerint Michalengelo az elmúlt 4 hónap minden napját itt töltötte a márványtömbre meredve és csak vacsorára ment haza.

Ekkor a herceg megkérdezte tőle:
-Mit csinálsz ? 
Michalangelo megfordult, ránézett és azt suttogta:
-Dolgozom.

3 évvel később ebből a márványtömbből születik meg a képzőművészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, A Dávid szobor.

Ez a történet világít rá arra, hogy nagy dolgokat végrehajtani, a megvalósuláshoz közelebb jutni, a megpróbáltatásokon keresztül menni csakis akkor lehet, ha kitartóak és türelmesek vagyunk. Türelmesek magunkhoz és türelmesek ahhoz a dologhoz, amibe belefogunk, amit formálunk. 

Micelangelo 4 hónapot ült egy kőtömb előtt csak azért, hogy megfejtse, hogy kinyissa, hogy az kinyíljon előtte.

A Pirke Ávot az Atyák tanításában áll: 
"Hevéj Gole Limkom Toráh". Légy a Tóra, a Tórád száműzöttje, megszállottja, vagyis arra tanít, hogy ne add fel, ha úgy érzed, hogy nehéz, vagy érthetetlen, megfejthetetlen számodra.

Pont ellenkezőleg, mint ahogy egy művész "rabja" művének mi is legyünk megszállottjai, száműzöttjei a Tórának, a zsidó tanításnak. 

Az e heti párását Há Sávuá, Tórai szakasz Mecorá, amely leginkább a tisztasági, megtisztulási törvényekkel foglalkozik.

Nem véletlen, hogy Peszach előtt ezek a törvények kerülnek felolvasásra zsinagógáinkban. Mert a tisztaság jelképezi azt, hogy az ember minden értelemben legyen tiszta.- legyen tiszta szívű, legyen tiszta lelkű. Hogy minden "salaktól" mentesen megújulva tudja megtartani Peszach , az egyiptomi kivonulás ünnepét.

Van egy történet arról, hogy volt egy hős, -így beszéli a legenda,- eljutott egyszer egy forráshoz, és ennek a vize folyását követve ott állott a Gán Éden, a mennyei boldogság birodalma kapujában.
Elkezdte döngetni a bemenetel ajtaját harsány hangon kiáltozva.

De hasztalan volt mindez. Ekkor a kapun belül felhangzott az a mondat: "Ze Hásáár láSem". -Ez az Isten kapuja. Nem a hatalmasok, hanem csak az igazak, a tiszta lelkűek jutnak be rajta.

Mit mesél ez a történet?

                 "Ehád Hámárbe, vöehád hámámit."

Azt adjátok, amitek van. Mindig önmagatok fenntartás nélkül és egészen. 
Egymásnak és a közösségnek.

Mert a Kádos Báruch Hu, minden jónak és áldásnak a kútfeje és segítője, támasza mindazoknak, kik rendületlen bizalommal tiszta és őszinte szívvel fordulnak hozzá.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindnyájuknak szép és békés Szombatot.

Vissza a D'vár Torá-hoz