Elhangzott az OR-ZSE zsinagógájának kidusán, 2007.11.16-án.
Sabat salom!
E heti szidránk, a Vajécé a hetiszakaszok sorában a hetedik. Az
előző szakasz végén Jákob elindult Bér-Sevából, egyrészt testvére,
Ézsau haragja elől menekülve, másrészt hogy apja, Izsák kívánságának
megfelelően ne a Kánaániak közül, hanem anyai nagybátyjának,
Lábánnak lányai közül hozzon magának feleséget.
Jákob megérkezett Lábán családjához, ahol a kútnál találkozott
Ráhellel, akibe már az első találkozáskor beleszeretett, s itt
kezdődik a hetiszakaszon átívelő szerelmi szál, amely azonban
bonyodalmak sorát hozta magával.
Jákob hét évet szolgált Ráhelért, azonban a hetedik év végén apósa
becsapta, Ráhel helyett ugyanis Leát kapta. Erre Jákob újabb hét
évet szolgált Ráhelért, kitartott szerelme mellett és sokkal jobban
szerette, mint Leát, ezért az Ö.v. Leának kedvezett, hogy
megszeresse őt Jákob. Tizenhárom gyermeke közül csak az utolsó kettő
született Ráheltől.
Ezt követően Jákob szeretett volna hazamenni, azonban Lábán
igyekezett visszatartani őket. Megegyeztek, hogy előbb csíkos, majd
a foltos jószágok lesznek Jákobé. Csoda is kellett hozzá, de Jákob
leleménye és szakértelme is, hogy rájöjjön, hogyan tudja nyáját
szaporítani. Így a pásztor nagy vagyonhoz jutott, majd érzékelve a
növekvő feszültséget Lót és fiai felől, úgy döntöttek elindulnak.
Mikor Lábán megtudta a szökést, utánuk indult embereivel. Hamar
utolérték a gyerekekkel, állatokkal menekülő csoportot. Éjszaka
megjelent Lábán álmában az Ö.v., és figyelmeztette, hogy ne bánjon
keményen Jákobbal és családjával. Lábán ennek megfelelően
viselkedett, de a bálványokat kérte, amelyeket Ráhel hozott magával,
hogy apját megvédje a bálványimádástól, azonban nem sikerült
megtalálnia azokat. Végül megbékültek, a kőrakás mellett fogadalmat
tettek, hogy nem törnek egymásra. Jákob és családja ezután
folytatták útjukat a szülőföld felé.
A Vajécé egyike a legmozgalmasabb, legeseménydúsabb hetiszakaszoknak.
A történetben az egymást követő emberi konfliktusok, eseménysorok
mellett az Ö.v. kinyilatkozatásairól is olvashatunk, tehát egyaránt
megjelennek emberi és isteni történések.
Azonban ha igazán belegondolunk, a szidrában megjelenő szituációk,
konfliktusok akár napjainkban is történhetnének. A testvérek harca
az elsőbbségért, a szerelem, a féltékenység, a szeretet, a harag, a
vágyakozás, a boldogság mindannyiunk életének része, vagy része
lehet.
A Tórában leírtak évezredekkel ezelőtt történtek, mégis a korunkra
vonatkoztatható jelképes, szimbolikus következtethetések mellett
felismerhetjük Mózes öt könyvében az örök embert, önmagunkat is.
Ha így tekintünk a leírtakra, sokkal közelebb érezhetjük magunkhoz
őseink történetét, jobban megérthetjük évezredes hagyományainkat, s
az elődök tapasztalataiból okulva élhetjük életünket, tervezhetjük
jövőnket.
|