Balogh István judaisztika III. évf.:
VÁJÉCÉ


Elhangzott az OR-ZSE zsinagógájának kidusán, 2007.11.16-án.

Sabat salom!

E heti szidránk, a Vajécé a hetiszakaszok sorában a hetedik. Az előző szakasz végén Jákob elindult Bér-Sevából, egyrészt testvére, Ézsau haragja elől menekülve, másrészt hogy apja, Izsák kívánságának megfelelően ne a Kánaániak közül, hanem anyai nagybátyjának, Lábánnak lányai közül hozzon magának feleséget.

Jákob megérkezett Lábán családjához, ahol a kútnál találkozott Ráhellel, akibe már az első találkozáskor beleszeretett, s itt kezdődik a hetiszakaszon átívelő szerelmi szál, amely azonban bonyodalmak sorát hozta magával.

Jákob hét évet szolgált Ráhelért, azonban a hetedik év végén apósa becsapta, Ráhel helyett ugyanis Leát kapta. Erre Jákob újabb hét évet szolgált Ráhelért, kitartott szerelme mellett és sokkal jobban szerette, mint Leát, ezért az Ö.v. Leának kedvezett, hogy megszeresse őt Jákob. Tizenhárom gyermeke közül csak az utolsó kettő született Ráheltől.

Ezt követően Jákob szeretett volna hazamenni, azonban Lábán igyekezett visszatartani őket. Megegyeztek, hogy előbb csíkos, majd a foltos jószágok lesznek Jákobé. Csoda is kellett hozzá, de Jákob leleménye és szakértelme is, hogy rájöjjön, hogyan tudja nyáját szaporítani. Így a pásztor nagy vagyonhoz jutott, majd érzékelve a növekvő feszültséget Lót és fiai felől, úgy döntöttek elindulnak.

Mikor Lábán megtudta a szökést, utánuk indult embereivel. Hamar utolérték a gyerekekkel, állatokkal menekülő csoportot. Éjszaka megjelent Lábán álmában az Ö.v., és figyelmeztette, hogy ne bánjon keményen Jákobbal és családjával. Lábán ennek megfelelően viselkedett, de a bálványokat kérte, amelyeket Ráhel hozott magával, hogy apját megvédje a bálványimádástól, azonban nem sikerült megtalálnia azokat. Végül megbékültek, a kőrakás mellett fogadalmat tettek, hogy nem törnek egymásra. Jákob és családja ezután folytatták útjukat a szülőföld felé.

A Vajécé egyike a legmozgalmasabb, legeseménydúsabb hetiszakaszoknak. A történetben az egymást követő emberi konfliktusok, eseménysorok mellett az Ö.v. kinyilatkozatásairól is olvashatunk, tehát egyaránt megjelennek emberi és isteni történések.

Azonban ha igazán belegondolunk, a szidrában megjelenő szituációk, konfliktusok akár napjainkban is történhetnének. A testvérek harca az elsőbbségért, a szerelem, a féltékenység, a szeretet, a harag, a vágyakozás, a boldogság mindannyiunk életének része, vagy része lehet.

A Tórában leírtak évezredekkel ezelőtt történtek, mégis a korunkra vonatkoztatható jelképes, szimbolikus következtethetések mellett felismerhetjük Mózes öt könyvében az örök embert, önmagunkat is.

Ha így tekintünk a leírtakra, sokkal közelebb érezhetjük magunkhoz őseink történetét, jobban megérthetjük évezredes hagyományainkat, s az elődök tapasztalataiból okulva élhetjük életünket, tervezhetjük jövőnket.

Vissza a D'vár Torá-hoz