Prof. rabbi Schőner Alfréd:

Zsinagógák a múltból

2. Zsinagóga Óbudán

 


Korabeli okmányok szerint már a XIV. század elején éltek e helyen zsidók, és a XV. században gyülekezetet alkotnak. Az újkori zsidó hitközségek a földesurak fennhatósága és védelme alatt születtek és fejlődtek. Így történt ez Óbudán is.

A Budai Építő Bizottság szakértőket küldött ki 1817-ben, hogy eldöntse, kell-e új templomot építeni, a régi rossz állapotban lévő zsinagóga helyére.

Az Óbudai zsinagóga
( A szerző felvétele)

A szakértői vélemény eredményeképpen megbízták Landherr Andrást a tervezéssel. Szinte hihetetlen, de mégis igaz: az alapkőletételtől a felavatásig mindössze alig másfél esztendő telt el! 1821. július 20-án ünnepélyes körülmények közepette felszentelték az épületet, amely az európai zsinagógaművészet egyik remeke. "Építésének idején már megcsömörlöttek a XVIII. század barokk stílusától, és az empir korszak feltámasztotta a klasszikus iskolát."

A zsinagógára jellemző formajegyei: nemes arányok, letisztult formák, monumentalitás, harmónia.

A homloktér középpontjában talapzaton álló hat, korinthosi oszloppal tagolt előcsarnok fogadja a látogatót. Háromszög oromzat, az úgynevezett tympanon, uralja a zsinagóga homlokzati terét. Alatta héber nyelvű idézet:

?
"Ha bárki imával, könyörgéssel jön Izráel népedből... és kitárja kezét e templomban." (I. Királyok VIII. 38.)

Landherr András, akit a magyar újklasszikus építészet egyik reprezentánsának tartanak, formanyelvét kiváló kortársainak, elsősorban Pollack Mihálynak korai alkotásaiból tanulta. A zsinagóga előképének Pollack fiatalkori műve, a Deák téri evangélikus templom tekinthető. 2006.-ban lesz 185 esztendős Magyarország egyik legszebb zsinagógája. Néhány napja reppent fel a hír a Rumbach-zsinagóga visszakerüléséről. Vajha az egyre erősödő, újra magához térő, vagy odatelepülő zsidósághoz kerülne a világ egyik legszebb zsidó temploma. Az az épület, amely ma az MTV tulajdona.

A hatvanas évek elején és közepén jómagam még leinoltam, majd -rabbijelötként- még prédikáltam e csodálatos falak között. Kérdések vetődnek fel bennem. Vajon mi lett az óbudai zsinagóga világhírű veretes tóraolvasó-asztalával, messzi földön híres frigyszekrényével?

Büszkén néz a Duna felől e remek épület, amelynek oldalán, fiatal éveimben, még láttam azt a kis táblát a templom oldalán, amely a nagy dunai árvíz vízmagasságát jelezte. Az öreg óbudai zsidók akkor azt regélték, hogy nagyapáik ladikkal eveztek be a templomba, mert a víz csak a Frigyszekrényig ért. A tórákat megmentették! E tórákat is láttam még budai rabbi koromban. Hol vannak most e tekercsek?

Az óbudai zsidóság egykori nagyságából alig maradt valami. Mára csak egy megkopott, szürke, alig látató tábla, szinte olvashatatlan betűkkel tájékoztat a múltról:



MŰEMLÉK

ÉPÜLT 1820-21-BE
LANDHERR ALDRÁS
TERVEI SZERINT AZ
ITT ÁLLOTT XVIII. SZ-I
ZSINAGÓGA HELYÉN

A zsinagóga első, máig legtökéletesebb építészeti leírását Csemegi József (1909 -1963) építésztörténész készítette el: Az óbudai zsidó templom. In.: Budapest 3. (1947) pp. 108-111

E pár oldalas füzet megérdemelné a reprint kiadást.

 

Vissza a DOKUMENTUMOK-hoz