Prof. rabbi Schőner Alfréd:

H Á G G Á D Á K

 

1. A PRÁGAI HÁGGÁDÁ


Habár a nyomtatás feltalálása után, de még Spanyolországból való kiűzetés előtt már megjelent nyomtatott hággádá, (lásd Yoseph Hayim Yerushalmi: Haggada and History, Philadelphia, l975. pp. 88.), azonban a kolofon hiányossága miatt a készítés időpontja pontosan nem határozható meg. A Soncio-ból (Itália) szintén 1486-ban kiadott publikáció szöveg illusztráció nélkül jelent meg.

Elsősorban a nem zsidó teológusok részére készült az első képi díszítéssel gazdagított, de nem héber, hanem latin szöveggel ellátott hággádá németországi Frankfurt Am Main-ban, 1512- ben.

prhagada1.gif (29331 bytes)

Dávid és Góliát. Salamon ítélete. ( Prágai Hággáda)

A héber nyelvű könyvnyomtatás történelmi eseménye volt, amikor 1526-ban, Prágában rabbi Gerson HaKohen kiadásában megjelent az első fametszetes, művészi ízléssel komponált, s gazdag képzelőerőre valló, illusztrált hággádá. A könyv azóta számos kiadásban jelent meg, ezek közül hadd említsük a Jeruzsálemben, 1972-ben napvilágot látott facsimile publikációt.

prhagada2.jpg (21639 bytes)

Má nistána..." Miben különbözik...?"

A német és olasz stílus történeti jegyeket tükröző Prágai Hággádá a folkloristák kiváló forrásművének tekinthető. Az illusztrációból messzemenő következtetéseket lehet levonni a l6. század elejének szokásaira, divatjára, világszemléletre, vallási gyakorlatra. A könyv betűtípusai a közép-európai askenáz kalligráfia jegyeit hordozzák. Érthető módón a később keletkezett "Echád mi Jodéá "és a "Chád Gádja" könyvünkben nem szerepel. A "Prágai Hággádá" stílusteremtő kompozíciói közül két oldalt emelünk ki. Az egyiken a "Kchá Láchmá Ánjá"-t körülölelő keretben Dávid és Góliát története, illetve Salamon ítélete látható. A másikon a "Sfoch HáMetchá" mondatait kompozíció sor keretezi. Jobboldalon a Bírák l6. 9-ből jól ismert Sámson jelenet, baloldalon Éva plasztikus alakja alatt a Holoferneszt megölő Juditot ábrázolta a művész. A kép közepén a Messiás eljövetelére utaló (Zechárjá 9. 9) részlet a megváltás reményének teológiai képzetet jeleníti meg.

Külön figyelmet érdemel a Hággáda legismertebb részének a Má nistáná-nak megformálása. Hiszen a marginálison kívüli ábrák mellett a héber prhagada-h1.gif (956 bytes) szó makrográfiával, azaz az átlagosnál nagyobb és kiemeltebb formában került az olvasók elé.

 

Dr. Schőner Alfréd
2006.03.16

Vissza a DOKUMENTUMOK-hoz