Halachikus döntvények

Dr. Kálmán Ödön: ^**
Féltestvérek gyásza
 

Gyakorlatilag ma már nincs különbség a testvér gyászolásánál akár 1. apáról és anyáról, akár 2. csak apáról, avagy 3. csak anyáról való vérbeli testvér hunyt el. Mégis ismételten sa'álót intéznek hozzánk, különösen egy apától, de nem ugyanazon anyától való gyermekek gyászánál. Mintha valamilyen megíratlan "laikus kódex" lappangva élne zsidó körökben és e kódex szerint a nem egy anyától való testvérekre nem vonatkoznának a gyász rituálék teljes érvényükben.

A "laikus kódex" hatása nem ismeretlen a zsidó múltban. A talmud. szerint a hivatalos álláspont mellett Hillél, Méir, Júda há-nászi és Józsua b. Korcha,- mindannyian figyelembe vették a "l'saun hedjaut", a laikus írások szövegezését. (B. M. 104a.) "Van nekik, amire támaszkodhatnak."

A mi kérdésünkben sem volt mindig oly egyszerű a döntés. A Sulchán Áruch a csak anyáról való féltestvérek kötelező gyászát későbbinek és nem szentírási eredetűnek tünteti fel. V' -aud hausziju (!) aléhem áchiv rnéimmau v'-achauszau mé-immau stb., azaz az egészen "édes" testvérek törvényéhez még "hozzátoldták" az új bővítést. A Sulchan Áruch természetesen a talmudra támaszkodik kodifikálásában és (S. A. J. D. 374, 4, Móéd Katán 20b.) a talmud kifejezését használja: hozzátoldták az anyai ágon való testvérek gyászát.

Ha a (Szentírás alapszövegét olvassuk (Lev. 21, 3.), nem látunk különbséget a kétféle testvér között; sőt előbb az anyát említi csak azután az apát. (Ibn Ezra ebből egész egyéni következtetést von.) Nem szabadna tehát különbséget tenni a kétféle testvér között. Talán a harmadik mondatban használt appositió: a nővér "közel van hozzá", alapul szolgálhat hermeneutikai elemzésre: csak az apától való nővér "közeli". (Ibn. Ezra, Lev. 21, 2.)

A talmud többféle szempontból mérlegeli az apa és anya egyenrangúságát illetve rokoni fokozatát.

1. A közeli rokonok tanúvallomásai (bírói) jogosulatlanságán mérlegelésénél az apa és anya teljesen egyenlő fokon áll. "Szúrában mondták: a férj olyan, mint a feleség, Pompaditában mondták: a feleség olyan, mint a férj." (Szanh. 28b.) "Az anya rokonai egyenlő rokonsági fokon állanak az atyáéval", hiszen kétszer is előfordul az Írásban "óvausz", azaz mindkét szülő. (U. o. 28a.)

2. A gyásznál kötelező rokoni fokozatok felsorolásában a talmud különbséget tesz az anyai ágon és az apai ágon való testvér között. (Móéd Kátán 20b.) Itt látjuk a S. A. forrását; a talmud nem találja szükségesnek a szentírási mondatokból következtetett (tehát nem első olvasásra értelmezhető) törvényt részletesen kifejteni. Érzi ezt Rási és szűkszavúan megjegyzi: a szövegből csak az apai ágon való testvér értendő, (?) A tószafot s. v. (achauszau) is valami természetes dolognak tartja az apa közelebbi rokonságát, jóllehet a szentírási idézett szöveg (Lev. 21, 3.) nem ad erre tápot.

3. A rokonsági fokozatok harmadik eseténél megvilágosodik előttünk az egész kérdés. A szentírásban és a talmudban az örökösödési jog a patriarchatust tárja elénk Róvó döntésként kimondja tételét: "családja ... " (Mispachtau), e kifejezés csak az apára értendő, az anya családja nem nevezhető családnak. (Mispáchász, óv k'rujó mispóchó, mispáchász ém énoh k'rujó mispóchó. B.B. 109.b.)
.
E tételét Num. 1, 22 és 27, 11 alapján jogosultnak találhatnók vagyonjogi kérdésekben - a biblia és a talmud idején.

Ma már nincs az örökösödési törvényeknek jogosultságuk, a patriarchátus elavult, különösen a gyászolás törvényeivel. Nincs semmiféle rítusbeli különbségünk, akár 1. apáról és anyáról, akár 2. csak apáról, akár pedig 3. csak anyáró1 való gyászrituálék fordulnak elő!

Budapest.


Dr. Kálmán Ödön.




(Megjelent *MAGYAR IZRAEL. Az ORSZÁGOS RABBIEGYESÜLET FÉLÉVI ÉRTESITŐJE. 15. old.
Budapest, 1941. május, 5701. Ijjár)
 

Sch. A.
2008.01.15