Az intézmény, az Országos Rabbiképző Intézet (2000. január 1.-től: Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem ) megalakulásától, 1877-től a zsidó vallástudomány nemzetközileg jegyzett központja. Számos kiemelkedő Biblia-tudóst, talmudistát, hebraistát, történészt, irodalomtörténészt és vallásfilozófust adott a magyar tudományosságnak és a világ zsidóságának. Az intézmény története szorosan összekapcsolódott a magyar tudománytanítással és a történelmi egyházak egyetemi teológiai képzésének szerves részeként a zsidó vallás tudományos bázisának magyarországi műhelye volt. A Magyar Köztársaság 1993. évi LXXX. törvénye megadta a jogot ahhoz, hogy az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem megteremtse a zsidó vallástudomány hazai és közép-kelet-európai doktorképzését. Múlhatatlan törekvésünk, hogy a magyar tudomány egészébe illeszkedve, hagyományaink szellemében munkálkodjunk vallástudományunk fejlődéséért, és erre bíztassuk azokat, akik a zsidó vallástudományokban kívánják elnyerni a nemzetközileg elismert doktori (Ph.D.) címet.

1. §
Általános rendelkezések

(1) Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (a továbbiakban: egyetem) a Magyar Akkreditációs Bizottság által a zsidó vallástudományban akkreditált Doktori Iskolát működtet, amely az egyetemen megszerezhető legmagasabb végzettség, a Ph.D. fokozat (a továbbiakban: doktori fokozat) megszerzését teszi lehetővé szervezeti keretei közötti részvétel ill. végzettség alapján.

(2) A doktori iskola neve: Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola

(3) A kiadható doktori fokozat megnevezése: zsidó vallástudományi (PhD) doktor

(4) A doktori iskola működését biztosító – akkreditált – mesterképzések: Rabbi szak, Zsidó Kultúratörténet Szak.

(5) A szervezett doktori iskolai képzés oktatási és kutatási kereteit az egyetem akkreditált doktori programja tartalmazza, a doktori szabályzat mellékleteként.

(6) A doktori program szerves része az egyetemen folyó tudományos, kutató és oktató tevékenységnek.

(7) A doktori iskolai program a hazai és nemzetközi zsidó vallástudományi (az ún. kongresszusi / neológ) kutatások és ezek legmagasabb egyetemi szintű képzésének foglalata.

II.
A Doktori Iskola és a doktori fokozat megszerzésének szervezete

1.§
A Doktori Tanács

(1) Az egyetem Doktori Tanácsa az egyetemen működő Doktori Iskola legfőbb döntéshozó testülete.

(2) A Doktori Tanács Elnöke:

DR. SCHŐNER ALFRÉD
Főrabbi, egyetemi tanár
Rektor

(3) A Doktori Tanácsot az Egyetemi Tanács hozza létre. Elnöke az egyetem rektora, helyettese a tudományos rektor-helyettes. Az egyetem doktori tanácsának tagjai tudományos minősítéssel rendelkező egyetemi tanárok és professor emeritus címmel rendelkező ny. egyetemi tanárok, akik a Doktori Iskolában tanított tárgyak felelősei.

(4) A Doktori Tanács elnökének az ún. neológ irányzathoz tartozó intézményben szerzett rabbi-diplomával kell rendelkeznie és a zsidó vallástudományok kutatásában és oktatásában kiemelkedő nemzetközi elismertséget szükséges bizonyítania.

(5) A kinevezett Doktori Tanács, a megalakulásakor rektori funkciót ellátó elnökkel az élén, mindaddig hivatalban marad, amíg azt a Doktori Iskola tudományos és oktatási céljai indokolttá teszik. A rektor személyében történő változás az iskolaalapító elnök személyét nem érintheti. Ugyanez vonatkozik a Doktori Tanács elnökhelyettesére és tagjaira is.

(6) A Doktori Tanácsnak tanácskozási jogú tagja a doktori képzésben résztvevő hallgatók által delegált doktorandusz képviselő.

(7) A Doktori Tanácsból az adott esetben fel kell menteni azt a személyt, aki eseti tárgyként szóba jövő személlyel függelmi kapcsolatban van és nem várható részéről objektív elbírálás.

(8) A Doktori Tanács:
a) a benyújtott doktori képzési programo(ka)t megvizsgálja, jóváhagyja, további módosításokat javasolva fogadja el, vagy elutasítja (a doktori tanács határozatait egyszerű többséggel hozza meg, ekvivalencia esetén az elnök szavazata dönt);

b) határoz a doktori iskolába benyújtott felvételi pályázatokról;

c) határoz a doktori iskolából való felmentésekről;

d) határoz a halasztási kérelmekről;

e) határoz a külföldi részprogramról;

f) határoz a doktori fokozat megszerzésére való jelentkezés elfogadásáról;

g) határoz a doktori szigorlat tárgyairól;

h) határoz a doktori fokozat odaítéléséről;

i) kijelöli a doktori iskolai felvételi bizottság tagjait;

j) kijelöli a bíráló bizottság tagjait;

k) kijelöli a hivatalos bírálókat;

l) létrehozza a szigorlati bizottságot;

m) kitűzi a nyilvános vita időpontját;

n) kijelöli a disszertáció nyilvános vitájának doktori bizottságát;

o) jóváhagyja és felterjeszti a tantárgyfelelősök és a doktori iskolában részt vevő tanárok és kutatók személyét;

p) dönt a Felsőoktatási Törvény (a továbbiakban: Ftv.) szerinti doktori fokozat odaítélése, illetőleg az Ftv. szerinti doktori fokozattal való egyenértékűség megállapítása iránt benyújtott kérelmekről;

r) állást foglal a külföldi tudományos fokozat honosításáról;

s) megvizsgálja a tiszteletbeli doktori címre felterjesztést és dönt odaítéléséről;

t) dönt etikai kérdésekben;

u) határoz fegyelmi ügyekben, fellebbezésekben (ld. Egyetemi Fegyelmi Szabályzat).

2.§
A Programtanács1

(Az alábbi előírások az egyes – speciális - programok megalakulásától érvényesek. Addig a doktori iskola alapprogramjában – értelemszerűen – betartandóak vagy alkalmazatlanok. A Doktori Tanács azonos a Programtanáccsal az utóbbi létrejöttéig.)

(1) A Programtanács az akkreditált doktori iskolában, ha alakul ilyen (!), az ún. Ph.D. program (a továbbiakban: program) közvetlen irányítója. Tagjait a Doktori Tanács nevezi ki.

(2) A Programtanács:
a) pályázatot hirdet a programra;
b) megbízza a témavezetőket;
c) megszervezi és irányítja a program oktatási feladatait, és ellenőrzi az előzetes tervek teljesítését;
d) szervezi a programmal összefüggő kutatásokat;
e) dönt a külföldi részképzés beszámításáról;
f) előírhatja a doktori értekezés előzetes vitájának formális részét;
g) javaslatot tesz a doktori iskola adott felvételi vizsgájának időpontjától és formai, valamint tartalmi vonatkozásaitól eltérésre;
h) megvizsgálja és elfogadni vagy elutasítani javasolja a doktorjelölt és témavezetője benyújtott tanulmányi és kutatási tervét;
i) javaslatot tesz a témaváltoztatásra;
j) javaslatot tesz a témavezető személyének megváltoztatására;
k) javaslatot tesz a külföldi részképzés munkaprogramjára;
l) javasolhatja a doktori iskolából kizárást;
m) beterjeszti a Doktori Tanácshoz a program követelményrendszerét.

3.§
A programvezető2

(1) A Magyar Akkreditációs Bizottság az előzetesen beterjesztett doktori iskola akkreditációjával a program vezetőjét megerősíti. A programvezető személyében történt változásról a Doktori Tanács a Magyar Akkreditációs Bizottságot értesíti.

(2) A program vezetője az egyetem teljes állású egyetemi tanára lehet.

(3) A programvezető a doktoriskola programját irányítja, és felelősséggel tartozik annak zavartalan működéséért.

(4) A programvezető feladatait a Programtanács keretében végzi. Legalább minden második szemeszter végén – külön felszólítás nélkül - beszámolni köteles a Doktori Tanácsnak.

4.§
A témavezető

(1) A Doktoriskola programjában résztvevő hallgató tudományos vezetőjének tudományos fokozattal kell rendelkeznie, személyéről a Programtanács dönt.

(2) A témavezető irányítja a doktorandus szakmai-tudományos munkáját, valamint tanulmányi és kutatási feladatainak teljesítésében segíti, a legjobb tudása szerint.

(3) A témavezető kezdeményezheti a képzés meghosszabbítását, felfüggesztését, és a doktorjelöltnek a doktoriskolából történő kizárását.

5.§
A doktori fokozat (Ph.D.) megszerzésének feltételei a zsidó vallástudományban (teológia)

(1) Zsidó vallástudományi (teológiai) doktori fokozatot szerezhet az, aki:
a) a Zsidó Vallástudományi Doktoriskolába jelentkezéskor tanúbizonyságát adta alapos zsidó vallástudományi felkészültségének, a bibliai héber nyelvben való (igazolt) jártasságának, és az angol nyelven való kommunikálás (igazolt) képességének;
b) elvégezte a doktoriskolai kurzust, és sikeres záróvizsgát tett;
c) az egyetem doktori iskolájához benyújtott értekezését általában a vallástudományok és – különösen – a zsidó vallástudomány műveléséhez elengedhetetlenül szükséges metodikák alkalmazásával készítette el;
d) ismeri a héber nyelvet, mind a bibliai mind a modern változatát;
e) két középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik;
f) abszolválta doktori szigorlatait;
g) megvédte doktori disszertációját.

6§
A doktoriskolai program

(1) A doktoriskolai programok és doktoriskolai alprogramok vezetőit évente ki kell nevezni, vagy meg kell erősíteni kinevezésében.

(2) Minden tavaszi szemeszter kezdetére a programvezetők és alprogramvezetők kötelesek a Programtanácsnak bemutatni programleírásukat, amelyet az egyetem közzétesz az írott és elektronikus médiákban.

(3) A doktoriskolai programnak:
a) tartalmaznia kell a zsidó vallástudomány tudománycsoport valamennyi diszciplínáját,
b) a doktoriskolai programnak a lehető legszélesebb spektrumban, a legmodernebb kutatások alapján kell visszatükröznie azt a tudományszakot, amelyre építkezik,
c) figyelembe kell vennie azokat a speciális pedagógiai követelményeket, amelyek érvényesülése nélkül a doktoriskolai program nem megvalósítható.
(Programok és alprogramok nemléte esetén, a fenti előírások értelemszerűen alkalmazandók a fő program előírásainál.)

7.§
A Doktori Iskola felvételi rendje3

(1) Az egyetem Doktori Tanácsa a Doktori Iskolába való felvételt vizsgához köti. A vizsga eredményéről dönt, s arról értesíti a vizsgázót. A doktorandus státusz, azaz a Doktori Iskolába felvétel a sikeres felvételi vizsgához van kötve.

(2) Jelentkezni csoportos (nappali) és egyéni képzésre lehet.

(3) A Doktori Iskolába jelentkezés előzetes feltételei:
a) MA szintű diploma, zsidó vallástudományi valamint az egyistenhívő vallások egyetemi intézményeiben, humántudományi vagy társadalomtudományokat tanító egyetemi szakokon, egészen kivételes esetben, a Doktori Tanács javaslatára külön bizottsági meghallgatás alapján, más végzettség is elfogadható;
b) a bibliai héber nyelv dokumentált ismerete;
c) az angol nyelv dokumentált ismerete;5
d) szakmai-tudományos életrajz;
e) egy – min. 30, max. 50 oldalas – zsidó vallástudományi tanulmány benyújtása,
f) a téma vezetőjének elfogadó nyilatkozata.

(4) A Doktoriskolába nem jelentkezhet az, aki másutt már eredménytelen kísérletet tett doktori fokozat megszerzésére.

(5) A felvételi vizsga a Doktori Tanács választott képviselői előtt zajlik, ahol a vizsgázónak a zsidó vallástudomány tárgykörében kell számot adnia ismereteiről, és meg kell védenie benyújtott dolgozatát.

(6) A Doktoriskolába történő felvétellel a jelölt az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem doktorandusává válik. Ezt az Egyetem és a doktorandus között létrejövő szerződés rögzíti, a felek jogainak és kötelességeinek mindkét fél általi elismerésének alapján.

(7) A doktorandus az OR-ZSE hallgatója a doktori iskola abszolutóriuma megszerzését követő két évig.

(8) A doktorandusra hallgatói státusza időszakában az OR-ZSE SZMSZ-nek a hallgatói jogokra és kötelességekre vonatkozó bekezdései érvényesek.

(9) A doktorandusra, jogvita vagy jogsérelem esetén az OR-ZSE Fegyelmi Szabályzatát kell alkalmazni.

(10) A sikeres felvételi vizsgát követően a Doktori Tanács, a jelölt esetleges kérésének figyelembe vételével, kijelöli a jelölt témavezetőjét.

(11) Sikertelen felvételi vizsga legfeljebb egyszer megismételhető.

8.§
Tanulmányi rend

(1) A Doktori Iskola doktori programja(i) az egyetemnek a zsidó vallástudomány tudományterületeihez rendelt tanszékei körében szerveződik, azaz a doktori program tárgyai a következő tanszékek valamelyikéhez tartoznak:
- Szentírás- és Talmud-tudományi tanszék,
- Történelem és Vallásbölcselet tanszék,
- Liturgia tanszék,
- Neveléstudományi és Szociális munka tanszék,
- Művelődéstörténet tanszék.

(2) A doktori programban kétféle képzés keretében folyik a tanítás:
- Csoportos (nappali) képzés,
- egyéni képzés.

(3) A doktori képzés szemeszterenként kijelölt tárgyak kötelező hallgatásából, a tárgyfelelősök által meghatározott szemináriumi műhelymunkából és tárgyanként és félévenként kötelező tudományos igényű szeminárium-dolgozatból, valamint kollokviumból áll.

(4) A doktorandus a doktorprogram minden szemesztere elején elkészíti az adott szemeszterre szóló munkatervét, amelyet a témavezetője a Doktori Tanácsnak benyújt. A D.T. ennek alapján engedélyezi a tanulmányok folytatását.

(5) A doktori képzés indexébe felvett tárgyak a doktorandus számára kötelezően lehallgatandók, és eredményüket be kell vezetni az indexbe.

(6) A doktori – mind a szervezett, mind pedig az egyéni - képzés befejezését a doktori képzés indexébe felvett valamennyi tárgy sikeres vizsgaeredménye alapján kiállított Zsidó Vallástudományi Doktori Iskola Abszolutórium igazolja.

9.§
A csoportos (nappali) doktori képzés

(1) A szervezett doktorképzés hat szemeszter időtartamú. A szemeszterek nem esnek egybe az egyetemi képzés szemesztereivel és nem különülnek el egymástól a - egyetemi képzésben megszokott – szorgalmi- és vizsgaidőszakok A doktorandusnak, témavezetője egyetértésével, lehetősége van előbbre hozni az önálló kutatómunka időszakát, de ez nem befolyásolhatja hátrányosan a doktori képzés előadásain való részvételt.

(2) A képzés kredit rendszerben történik. A doktoriskola a doktorandus leckekönyvébe vezeti be a krediteket.

(3) A Doktori Tanács kreditekkel értékelheti a doktorandus következő egyéb teljesítményeit:
- konferencia-előadást,
- egyetemi szeminárium-vezetést,
- megjelent tudományos publikációt,
- tudományos kutatásban való részvételt.
(A kredit-számok A Doktori Iskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában találhatók.)

10.§
Doktori fokozat szerzése egyéni képzésben

(1) Az egyéni képzésben résztvevő doktorandusokra ugyanazok az elvárások ill. kötelezettségek vonatkoznak, mint a szervezett képzésben résztvevőkre. Kivéve a kreditekben kifejeződő tanulmányi teljesítményeket.

(2) A Zsidó Vallástudományi Doktori Iskolába egyéni képzésre jelentkező – a zsidó vallástudományban - kiemelkedő tudományos kvalitásait a Doktori Tanács különösképpen vizsgálja.

(3) A Doktori Iskolába felvételt követően a Doktori Tanács meghatározza a doktorandus doktoriskolai kötelezvényeit. A doktori eljárást (az avatás kivételével) a felvételi vizsgát követő hat éven belül be kell fejezni. Ellenkező esetben a vizsga érvényét veszti és az illetőt törlik a doktorandusok sorából.

(4) Az egyéni képzésben doktori tanulmányaikat folytatók az egyetemmel nem kerülnek hallgatói jogviszonyba, tehát az ezzel összefüggő kedvezményekben nem részesülnek.

(5) Doktori fokozatot egyéni képzésben felkészülők munkájával kapcsolatos alapelvek:
a) előadás-hallgatási és szemináriumlátogatási kötelezettségeikről a Doktori Tanács személyre szólóan intézkedik;
b) tanulmányi előmenetelükre a Doktori Tanács megkülönböztetett figyelmet fordít;
c) a Doktoriskola fokozatszerzéssel kapcsolatos követelményeit teljesíteniük kell.

11.§
A doktori eljárás

A doktori eljárás, azaz a doktori fokozat megszerzésének folyamata a doktori képzéstől független cselekmény, amely két terminusból áll:
- a doktori szigorlatból;
- a doktori disszertációból.
A doktori eljárás megindítására irányuló kérelmet az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Doktori Tanácsához kell eljuttatni. A kérelemhez csatolni kell:
- doktoriskola abszolutóriumát;
- doktoriskola nélkül jelentkezőnek a zsidó vallástudományban elért oeuvre-re utaló dokumentumokat (publikációs lista, nemzetközi elismertséget bizonyító ajánlók nyilatkozatai, bel- és külföldi egyetemi oktatást, kutatási részvételt, konferencia-előadásokat bizonyító dokumentumok, stb.);
- önálló tudományos tevékenységre alkalmasságot bizonyító publikációs listát;
- a zsidó vallástudomány tudományterülete körében felsőfokú intézményben tanításban vagy/és kutatásban való részvétel bizonyítását;
- két középfokú „C” típusú nyelvvizsga-bizonyítványt, amelyek – a zsidó vallástudomány művelése miatt, - a héber (bibliai vagy ivrit) nyelvet, valamint az angol, német, francia, spanyol, orosz, olasz nyelvek valamelyikét jelentik;
- a pályázó doktori disszertációja téziseit;
- a pályázó doktori disszertációja teljes (tervezett) bibliográfiáját (amelynek legalább egyharmad része idegen nyelvű forrásmunkákat kell, hogy tartalmazzon);
- a pályázó doktori disszertációja (tervezett) első fejezetét (amely nem lehet kevesebb 20 oldalnál, 12-s betűnagysággal és 1,5-s sortávolsággal);
- a pályázónak közölnie kell tervezett doktori disszertációja konzulensének nevét, rövid tudományos pályafutását, elérhetőségét, valamint a konzulens elfogadó nyilatkozatát (amennyiben nincs konzulens, a D.T., ha más kizáró tényező nincs, kijelöli a konzulenst).
A benyújtott pályázatról az OR-ZSE Doktori Tanácsa 90 napon belül dönt. A döntés eredményét, és annak indoklását levélben megküldi a pályázónak. Negatív döntés esetén, a pályázó még egy alkalommal kérheti a D.T. állásfoglalását, legalább egy év, legföljebb három év múlva.

* (Az egyetem kizárólag eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati dokumentumot fogad el.)

(1) A DOKTORI SZIGORLAT

a) A doktori eljárás engedélyezésével, az egyetem doktorjelöltnek nyilvánítja a sikeresen pályázottat, és vele – a felek jogainak és kötelességeinek kölcsönös elismerése alapján – doktorjelölti szerződést köt.
b) A D.T. kilencven napon belül kitűzi a doktori szigorlat időpontját, és erről a doktorjelöltet – három napon belül – postai úton értesíti.
c) A doktori szigorlatot a kötelező és a választott, valamint a D.T. által megjelölt tárgyak és a konzulensi vizsga vizsgáztatóiból álló bizottság előtt kell letenni. Jellege: szóbeli.
d) A doktori szigorlat a bennfoglalt tárgyak (5) vizsgáiból áll.
e) Az egyes szigorlati tárgyak vizsgáinak elnöke csak az egyetemnek az adott tárgyban szakmailag leginkább kompetens egyetemi tanára vagy professor emeritusa lehet.
f) Az egyes szigorlati tárgyak vizsgáin az egyik beosztott tag lehet az egyetem tanára vagy PhD fokozattal rendelkező docense. A másik tagja kizárólag az egyetem alkalmazásában nem álló - PhD fokozattal rendelkező - lehet.
g) A doktori szigorlat tárgyai:
- Szentírás-tudomány (kötelező tárgy)
- Talmud-tudomány (kötelező tárgy)
- (A D.T. által meghatározott tárgy)
- (A doktorjelölt által választott tárgy, aminek a disszertáció témájához kell igazodnia.)
- Konzulensi vizsga (a disszertáció benyújtott részeiről és a bibliográfiáról szóló vizsga).
h) A doktori szigorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni.
i) Ha a doktori szigorlat bármely rész-vizsgája eredménytelen, vagy a doktorjelölt hibájából a szigorlat nem lefolytatható, a Doktori Tanács megszűnteti a doktori eljárást. A doktorjelölt legközelebb két év elteltével kérvényezheti a doktori eljárás megindítását. Az újbóli eljárás megindításáig a doktorjelölti jogviszony szünetel. Ismételt eredménytelenség esetén, témaváltoztatás esetén is, végérvényesen megszűnik a doktorjelöltség, és vele a doktori eljárás kezdeményezésének lehetősége.

(2) A DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

a) Eredményes doktori szigorlatot követően a Doktori Tanács – külön kérelem nélkül – dönt a disszertáció megvédéséhez vezető disszertációs folyamat megindításáról;

b) A doktori disszertációt:
- hét példányban kell benyújtani (minimum 80 oldalban, 12-s betűnagysággal, 1,5-s sortávolsággal, keretes margóval, fekete keménykötésben, a fedőlapon aranyozott betűkkel, feltűntetve a szerzőt (felül, középen) a dissz. címét (középen, a szerző neve alatt), az egyetem és a doktoriskola elnevezését (alul, középen), a „Budapest” és a benyújtás évszáma (egymás alatt, egészen alul, középen),
- minden példányban, külön részben a főszöveget követő bibliográfia után, a disszertáció angol és/vagy héber nyelvű (kb. 2 oldalas) összefoglalója kell szerepeljen,
- ezzel együtt, szintén hét példányban kell mellékelni a doktori értekezés TÉZISEIT,
- hét példányban kell benyújtani a SZAKMAI ÖNÉLETRAJZOT,
- hét példányban kell benyújtani a PUBLIKÁCIÓS LISTÁT.

c) A Doktori Tanács kijelöli a doktori disszertáció opponenseit. Az opponenseknek 90 napon belül meg kell küldeniük bírálatukat.

d) Doktori disszertációként kizárólag olyan önálló munkával elkészített dolgozat nyújtható be és fogadható el, amely az értekezés szerzőjének a zsidó vallástudomány tárgykörében szerzett magas fokú tárgyi ismereteiről, vonatkozó kutatásairól, a vallástudományi kutatás módszereiben való kiváló jártasságáról tanúskodik, valamint a zsidó vallástudományt új ismeretekkel gazdagítja.

e) Az értekezés benyújtható magyar, héber, vagy angol nyelven.

f) A bírálatok megismerését követően a Doktori Tanács zárt ülésen dönt a disszertáció elfogadásáról vagy elutasításáról. Ekvivalencia esetén az elnök szava dönt. Elutasítás esetén fellebbezésnek helye nincs. Az elutasított jelölt két éven belül nem jelentkezhet újabb disszertációval. A doktori szigorlat érvényes marad. Másodszori elutasítás a doktori eljárásból történő végleges – időhatár nélküli - kizárást jelenti.

g) Ha a Doktori Tanács az értekezést elfogadta, a jelöltet az elfogadó határozatról késedelem nélkül értesíti és közli a doktori disszertáció nyilvános vitára bocsátásának tényét és időpontját.

h) A doktori disszertáció egy példányát az OR – ZSE Központi Könyvtárában kell elhelyezni.

12.§
A doktori értekezés vitája

(1) A doktori értekezés vitájának időpontját és annak nyilvános vagy zárt jellegét, valamint az értekezés vita-nyelvét a D.T. az értekezés benyújtását követő legkevesebb három, de legfeljebb öt hónapon belül meghatározza.

(2) A vita a Doktori Tanács előtt történik, amelyet a D.T. elnöke vezet. Az elnököt az elnökhelyettes helyettesíti, akadályoztatása vagy a szigorlaton betöltött egyéb funkciója esetén a D.T egyik tagja.

(3) A doktori értekezés vitájáról értesíteni kell a zsidó vallástudomány körébe tartozó tudományos nyilvánosságot, valamint a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökségét és elöljáróit, továbbá a társ-vallástudományok kiválóságait. Továbbá, a jelölt által meghívottakat.

(4) A nyilvános védés időpontját a Doktori Tanács tűzi ki, és azt közli az érintettekkel, valamint a hitéleti és napi sajtóban is közzéteszi.

(5) Az értekezés vitájának tartalma:
a. Az elnök ismerteti a jelölt szakmai életrajzát;
b. A jelölt ismerteti az értekezés téziseit;
c. Az értekezés opponenseinek bírálata;
d. Válasz az opponensi bírálatokra;
e. Nem-opponensi bírálatok;
f. Válasz a nem-opponensi bírálatokra;
g. Bírálatok, reflexiók, kérdések a hallgatóságból;
h. Válasz.
A vitában csak PhD fokozattal rendelkezők vagy/és rabbik vehetnek részt.

(6) A vita során bizonyosságot kell szerezni a benyújtott értekezés hitelességét illetően. Meg kell bizonyosodni arról, hogy a szerző maga készítette el értekezését, és hogy nem használt fel olyan forrásokat, amelyek szerzőségét nem tüntette fel.

(7) A doktori értekezésnek új eredményeket kell tartalmaznia. Erről a nyilvános vita során is a vizsgabizottságnak meg kell győződnie. Ilyenkor a zsidó vallástudományban szokásos módszerek az irányadók.

(8) A doktori értekezésnek csak egy szerzője lehet. A többszerzős értekezéseket a Doktori Tanács elutasítja. Az értekezés nyilvános vitájában tehát csak a disszertáció szerzője személy szerint képviselheti az értekezést.

(9) Az értekezés vitájáról jegyzőkönyv készül, amely az ott elhangzott legfontosabb megállapításokat tartalmazza. A jegyzőkönyv nyilvános.

(10) A nyilvános vita végeztével a Doktori Tanács zárt ülésen dönt a vita eredményességéről. Eredménytelenség esetén a nyilvános vita hat hónappal később, egy ízben, megismételhető.
(11) A vita sikerességének megállapítását követően a Doktori Tanács titkos szavazással megadja (1-5 közötti számjeggyel) az értekezés érdemjegyét, majd – ugyancsak titkos szavazással – megállapítja a doktori tudományos fokozat minősítését a következők szerint:

rite: 3,0 – 3,60 között
cum laude: 3,61 – 4,30 között
magna cum laude: 4,31 – 4,50 között
summa cum laude: 4,51 – 5,00 között

(12) A nyilvános védés eredményes befejeződésével a jelölt az egyetem - Ph.D. - doktorává avatható.

(13) A PhD cím csak a doktori diploma kézhezvételétől viselhető.

13.§
A doktorrá avatás és a doktori diploma

(1) A doktorokat az egyetem nyilvános és ünnepélyes keretek között avatja fel.

(2) A doktorrá avató közgyűlés istentisztelettel kezdődik, majd a rektor megnyitójával folytatódik.

(3) A Doktori Tanács elnöke beszámol a közgyűlésnek a doktori eljárás eredményéről. Ezt követi az oklevél átadása, a doktor fogadása, esetlegesen az új doktor beszéde, és a zárószó.

(4) A doktori oklevelet magyar, angol és héber nyelven kell kiállítani. Tartalmaznia kell a Doktori Anyakönyv sorszámát, a doktor személyi adatait, a „zsidó vallástudomány” tudomány-megnevezést, az értekezés címét, minősítését, a szigorlat és a nyilvános vita napját. Az oklevél kelte az oklevél átadásának napja, pecsétje függő fatokban az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem viaszpecsétje, vagy az OR – ZSE szárazpecsétje. Az oklevelet aláírja a rektor és a Doktori Tanács elnöke, ha a kettő egybeesik, az utóbbit a D.T. elnökhelyettese vagy a D.I. vezetője helyettesíti.

(5) A doktori cím a doktori diploma átvételének időpontjától használható.

(6) A doktori eljárás iratait az egyetem irattárában meg kell őrizni: A Doktori Anyakönyvbe be kell jegyezni a doktorokat, személyi adataik, doktori anyaguk irattári száma, a vonatkozó jegyzőkönyvek számai, értekezésük címe, szaktudományi megnevezése, valamint a minősítés, a szigorlat, a disputa és a doktorrá fogadás dátumai – szerint. A doktori anyakönyvi adatok nyilvánosak.

(7) A doktori fokozatot szerzett személy a PhD (Philosophia Doctor) cím, mint az egyetem által adományozott legmagasabb tudományos cím birtokosa, használhatja családi neve mellett a „dr.” megjelölést.

(8) Amennyiben az egyetem Doktori Tanácsa meggyőződik a doktori cím viselőjének erkölcsi alkalmatlanságáról, a cím megvonására irányuló eljárás eredményeképpen visszavonja a címet és érvényteleníti az oklevelet.

(9) A külföldön szerzett doktori oklevél honosítását az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Doktori Tanácsától lehet kérni. A honosítást egyénileg kell elbírálni, a jelen doktori szabályzat értelemszerű alkalmazásával. A honosított doktori oklevelet tényleíró záradékkal kell ellátni.

(10) A doktori eljárás minden esetben díjköteles. A költségek összegét a fenntartó állapítja meg.

14.§
Tiszteletbeli doktori cím

(1) Az egyetem Doktori Tanácsához a professzori kar tagjai, a magyar Rabbikar tagjai, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Elnöksége nyilatkozatban fordulhat, tiszteletbeli doktori cím adományozását javasolva, és kérve, hogy a Zsidó Egyetem az arra érdemes személyt a „doctor honoris causa” címmel tüntesse ki.

(2) A címet azok kaphatják, akik a zsidó vallástudomány művelésében kiemelkedő eredményeket értek el, messzemenően elősegítették az Országos Rabbiképző Intézet ill. jogutód intézményének, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem tudományos színvonalának, oktató és nevelő munkájának emelését, zsidó emberi és erkölcsi tartásukkal példát mutatnak.

(3) A doctor honoris causa cím adományozásáról az egyetem Doktori Tanácsa titkos szavazással dönt.

(4) A cím adományozására vonatkozóan jelen szabályzat doktoravatásra vonatkozó előírásai érvényesek. Az adományozott mentes mindenfajta költségtérítéstől.

Megjegyzések

1 A Zsidó Vallástudományi Doktori Iskolának jelenleg – 2009 tavaszán – nincs inherens (a fő programtól eltérő) PhD-programja.

2 Természetesen, a PhD-program esetében érvényes megbízatás.

3 A Doktori Iskola felvételi vizsgáját az egyetem minden esztendőben – mindenekelőtt – az egyetem honlapján közzéteszi.

4 A benyújtott végzettségi dokumentumok másolatait közjegyzőnek kell hitelesítenie!

5 A héber és az angol nyelv a doktori iskola tanítási nyelvei. Az egyetem a két nyelvből a nyelvvizsga-bizonyítvány mellett más, nyelvtudásról szóló igazolást is elfogad (pl. a nyelv-országban eltöltött időről-, fordításról, stb.) A doktori iskola elvégzését igazoló abszolutóriumot az egyetem csak két – az említett két nyelvvel nem okvetlenül megegyező – nyelvtudást bizonyító „C” típusú állami nyelvvizsga-bizonyítvány egyidejű benyújtásával tölti ki.