ÁDÁR HÓNAP
   

A KÉT ÁDÁR

A jelenlegi zsinagógai év egyik különlegessége az, hogy szökőév. A zsidó hagyomány szerint minden szökőévben 13 hónap van. Ilyenkor ádár hónapból van kettő.

A zsidó naptár alapvetően hold-naptár. azaz a hold-ciklusok hónapok képezik az alapját. Minthogy a Hold-ciklus (közelítőleg) 29 és '/ nap, a zsidó hónapok - ezt átlagolva - váltakozva 29. ill. 30 naposak. Ugyanakkor igazodik a zsidó év a csillagászati év hosszához is oly módon, hogy meghatározott években korrekciós hónapot iktat be, s így hosszabb távon az egyes hónapok nagyjából az év ugyanazon szakaszára esnek. Mindezen képzetek ellenére a Hold kultusza tiltott volt az ókori Izraelben. Már Jób is arra hivatkozik, hogy nem emelte csókra a Hold láttán ajkát (Jób 31,21-24).

A zsidó naptár a 4. században élt Hillel pátriárka kezdeményezésére jött létre, s először i.sz. 344-ben használták. Addig az újhold megjelenéséhez igazítva tatározták meg a hónapok kezdetét és az év rendjét. Ezután viszont inkább matematikai számításokkal határozták meg az egymás utáni évek menetét.

A zsidó naptárban bizonyos ünnepek (azaz az adott hónap valahányadik napja) csak a hét meghatározott napjaira eshetnek. Újév pl. nem eshet szerdára, péntekre és vasárnapra, stb. Ennek elérése érdekében az évek hosszát esetenként egy-egy nappal megnyújtják vagy éppen megrövidítik.

A lomnapokat babilóniai eredetű neveken nevezik. A hónapok neve és hossza napokban: niszán (30), ijjár (29), sziván (30), tammúz (29), áv (30), ilul (29), tisri (30), hesván (29), kiszlév (30), tévét (29). sevát (30) és ádár (29). Ezek közül a 12. hónap - ádár - annyiban különleges, hogy a szökőévekben megduplázzák; ilyenkor tehát két ádár hónap van egymás után. E kettő közül a másodikat tekintik az igazinak, ezért az erre a hónapra cső ünnepeket (ilyen a Purim) a második ádár hónapban ülik meg.

A héber naptárban a szökőhónap neve adar kishon (első ádár) és mindig álúr hónap elé kerül, melynek neve ekkor adar sheni (vagyis második ádár). A rnetonikus ciklus 19 évében ez mindig hétszer történik meg, pontosabban a ciklus 3., 6., 8., 11., 14., 17. és 19. évében.

A zsidó naptár kezdőpontja is különleges. Az Biblia leírásai alapján visszaszámolták - persze becslések és részben önkényes egyezmények alapján -. hogy mikor lehetett a Mózes I. könyvében leírt teremtés. Azt kapták, hogy az i.e. 3761. okt. 6. (vasárnap) este kezdődött. (Azért vasárnap, mert hiszen a zsidó naptárban a szombat a hetedik nap.) Így adódik, hogy i.sz. 2011 (első tele) ezek szerint a zsidó naptárban 5771.

Olyan esztendőben, amikor két ádár hónap van, a jahrzeit-ot a másodikban tartják, kivéve ha a halál egy szökőév első ádár havában következett be.

Annak, aki ádár hónapban, nem szökőévben született, a születésnapját (különösen a bár micvót, vagy bát micvát) szökőévben mindig a második ádár hónapban kell megtartania, hiszen a születésnap bizonyos számú év elmúlását jelzi, és mivel az első ádár a szökőhónap, így a második ádár fejezi be az évet. Aki azonban szökőévben született, az a megfelelő ádár hónapban tartja születésnapját.

Azt, hogy jelenleg a zsidó naptár szerint hányat írunk, úgy tudjuk kiszámolni, hogy a Gergely naptár szerinti évszámból kivonunk 1240-et és ehhez az összeghez hozzáadunk 5000-et. Pl: 2011 - 1240 = 771,           771 +5000= 5771

Ez a számítás újévtől (Ros Hásáná, szeptember - október körül szokott lenni) megváltozik, hiszen akkor a zsidó naptár szerint már új esztendőt kezdünk, a Gergely naptár szerint viszont csak január l-től. Tehát ebben az időszakban az adott évből 1239-et vonunk ki, és ahhoz adjuk hozzá az 5000-et. P1: 2010 - 1239 = 771, 771 + 5000 = 5771.